Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)

2004-08-01 / 4. szám

144

FOGORVOSI SZEMLE

97. évf. 4. sz. 2004.

Anyag és módszer

Kísérleti állatok. A vizsgálatokban 12 Beagle típusú kutya szerepelt. A kiválasztott állatok 2-3 évesek voltak, testsúlyuk 10-12 kg volt. Rutin állatorvosi vizsgálattal a fogazat és az állcsontok nem mutattak kóros elváltozást. A kísérlet során az állatok életben maradtak, így hosszabb távon, többszöri mintavétellel értékelhettük a graft hatását. A vizsgálatokat az Állatorvos-tudományi Egyetem Etikai Bizottsága engedélyezte.

Sebészeti módszerek. Az általános érzéstelenítés intramuscularis Domitor (medetomidinhidrochlorid) és Butomidor (buturphanol) alkalmazásával történt 20-30 pg/testsúlykg, illetve 0.2 mg/testsúlykg adagolásban. Mindkét oldalon eltávolítottuk az 1., 2. és 3. premolárist, és az alveolaris üregeket az egyik oldalon Cerasorbbal (kontroll oldal), a másik oldalon Cerasorb és TDP keverékével (kísérletes oldal) töltöttük fel. Az alkalmazott graftrészecskék átmérője 500-1000 pm volt. A thrombocytával dúsított szuszpenziót a sebészi beavatkozást megelőzően nyert autológ vénás vérből preparáltuk. A gyógyuló alveolaris területekből 6,12 és 24 hét után trepánnal mintát vettünk mindkét oldalról, szövettani feldolgozás céljára. Összesen 72 szövetmintát vizsgáltunk.

Szövettani vizsgálatok. A 4%-os pufferezett formaiinban rögzített mintákat mésztelenítés nélkül víztelenítettük, és methylmethacrylatba ágyaztuk 4°C fokon. Gyémántkéssel 5pm vastag metszeteket készítettünk, és toliudin-kék, hematoxilin-eosin, valamint Goldner-trikróm festést alkalmaztunk a fénymikroszkópos vizsgálatokhoz. A mikroszkópos felvételek Olympus digitális kamerával készültek.

Hisztomorfometria. A morfometriai vizsgálatok során Parfitt és mtsai alapelveit követtük [14]. Minden egyes szövetmintából négy szinten készített metszetet analizáltunk, és az így nyert értékek átlagát számítottuk ki. A méréseket számítógépes technikával végeztük. A képanalízishez Olympus BH2 mikroszkópot és hozzá csatlakozó digitális kamerát használtunk. Az alkalmazott software az AnalySIS® of Soft Imaging System (Münster, Germany) volt, melynek segítségével automatikusan elvégeztük a kerület- és területméréseket. A mérendő területeket (csont, graft) vizuálisan jelöltük ki fekete-fehérre konvertált látótérben, a lumineszcencia-küszöb manuális beállítása segítségével. A digitális felvételeken pixelben mért értékeket kalibrálva a hossz- és területértékeket mm-ben, illetve mm2-ben adtuk meg. Mértük a szövetminták teljes területét (mm2), valamint az újdonképzett csont és a graft területét a teljes terület százalékaként. Kiszámítottuk azon granulumok százalékos arányát, amelyekben csont, illetve osteoid-képződés jeleit lehetett megfigyelni. Megmértük továbbá a granulumok felszínének csonttal, illetve osteoiddal borított részét, és kifejeztük a teljes granulumfelszín százalékaként. Az azonos oldalról származó, azonos időpontban kimetszett anyagok mérési adataiból átlagértékeket, és standard deviációt határoztunk meg. A statisztikai elemzés kétoldalú Student t próbával történt. A p<0.05 értékeket tekintettük szignifikánsnak.

Eredmények

Hisztológia. Megvizsgáltuk a graft hatására kialakuló szöveti reakciókat, a kapillárisok burjánzását, a csontképző mezenhíma, az osteoid és a csont invázióját a porózus Cerasorb-szemcsékben, és a beültetett granulumok felszívódásának folyamatát.

Hat héttel a beültetés után, a kontroll oldalon (Cerasorb graft) a porózus szemcsék sejtdús kötőszövetbe ágyazódtak, amely a pórusokba ritkán terjedt be (1. ábra).

1. ábra. Hathetes minta. Kontroll oldal. Cerasorb granulumok sejtdús mezenhímába ágyazva. CG: Cerasorb granulum, FCs: fonatos csont, OM: osteogén mezenhíma (Goldner trikróm; x10)

A dúsan erezett kötőszövetben osteoid és fonatos csont is mutatkozott kisebb-nagyobb fókuszokban. Néhol a granulumok felszínén is keményállomány-képződést lehetett megfigyelni vékony rétegben. A graft-szemcsék a Goldner trikróm festés során a savas közegben részben kioldódtak, de helyük jellegzetes formája jól azonosítható volt. Gyulladásos reakció, idegentest-granuloma nem fordult elő.

Hat hét után, a kísérletes oldalon (Cerasorb és TDP graft) sejtdús csontképző mezenhíma burjánzott, amely a szemcsék pórusaiba is beterjedve többnyire kiterjedt kötőszöveti hálózatot képzett (2. ábra). Kisebb területeken osteoid és újdonképzett csont is mutatkozott.

Tizenkét hét után, a kontroll oldalon (Cerasorb graft) dinamikus csont-regeneráció jeleit lehetett megfigyel-