Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEM LE ■ 97. évf. 3. sz. 2004. 133-134. KÖNYVISMERTETÉS Hohmann A, Hielscher W: Lehrbuch der Zahntechnik Band III. Werkstofftechnik Quintessenz Verlag-Gmbh, Berlin, 2003. Mint a címben is olvasható, a könyv elsősorban a fogtechnikus-képzés számára íródott, harmadik kiadást megélt sorozat harmadik kötete, mely az anyagtannal foglalkozik. A közel 450 oldal terjedelmű könyv hét fejezetre tagolódik, melyek felölelik a ma a fogtechnikai laboratóriumok által a fogpótlások készítése kapcsán használt anyagok összességét és az alkalmazott technológiákat. Az első fejezet (Zahntechnischer Arbeitsbereich) a fogtechnikai munkafolyamat fogászati ellátás keretén belül elfoglalt helyének meghatározását követően a fogtechnikus munkahelyének bemutatásával foglalkozik. A laboratóriumi műszerek és gépek részletes leírása egy, a mai elvárásoknak megfelelő laboratórium berendezését és felszerelését tükrözi. A szöveges ismertetés megértését a főbb műszerekről és gépi berendezésekről jó minőségű színes fotók teszik könnyebbé. A laboratórium berendezése kapcsán az ökonómiai szempontok kerülnek előtérbe, de kitérnek a szerzők a fogtechnikusok érdekét képviselő egészségügyi szempontok ismertetésére is. Ezen belül külön foglalkoznak azon egészségügyi károsodásokkal, melyek a fogtechnikusokat érhetik munkájuk végzése kapcsán. A betegségek kialakulásának menetét több táblázatban foglalják össze. A fejezet végén a vonatkozó német jogszabályok felsorolása található. A második fejezet (Universalien der Werkstoffkun- j de) az anyagok általános szerkezeti felépítésével és tulajdonságainak ismertetésével kezdődik. Az atomfizika ismertetése talán túlzottnak tekinthető, különösen az utána következő általános fizika alapelveinek leírása tükrében. A ma divatos esztétikai fogászat szempontjából jelentős a fény- és színérzékeléssel, valamint annak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos rész. Ezt egyes kémiai anyagok és tulajdonságaik részletes leírása követi, majd az odontotechnikában használatos gázok és felhasználásuk zárja a fejezetet. A következő fejezet a fogtechnikában segédanyagoknak (Hilfswerkstoffe) és eszközöknek a leírását tartalmazza. Az egyes lenyomatvételi eljárásoknak a fogtechnikusok szempontjai szerinti leírását a lenyomatanyagok ismertetése követi, melyek közt nemcsak a ma leginkább elterjedteket, hanem a korábban alkalmazottakat is megtalálhatjuk. A lenyomatokkal foglalkozó részt a különböző minták készítéséről szóló követi. Ez a rész elsősorban a gipszmodellek különböző fajtáiról és készítésük módozatairól szól. A következőkben a fogászati viaszok különböző fajtáiról és tulajdonságairól, valamint felhasználásukról olvashatunk. Az öntött technológiával készült fogpótlások kapcsán a beágyazó-anyagok fajtái és tulajdonságaik részletes leírása következik, majd a fejezetet a különböző izoláló szerek ismertetése zárja. A negyedik fejezet (Fertigungstechnik) első része az öntési technika részletes leírása. Szinte mérnöki részletességgel ismerteti azokat a jelenségeket, melyek az öntés kapcsán a fémekkel történnek, s melyek ismerete a jó öntvények készítésénél elengedhetetlenek. Ezt követik a fémek hideg megmunkálásának, az öntvények kidolgozásának lehetőségei és eszközei. A fejezet végén a fémrészek oldhatatlan és oldható egyesítésének lehetőségeit tárgyalják. Az ötödik fejezet (Kunststoffe) a műanyag-kémiai alapismeretekkel kezdődik. A műanyagok polimerizációjának különböző lehetőségei után a makromolekulák szerkezetének ismertetése következik. A fejezet második részét a különböző fogsorkészítésre és leplezésre alkalmas műanyagok és azok feldolgozásának leírása képezi. A következő fejezet (Metalle) a fogászatban használatos fémekkel foglalkozik. A fémek különböző kristályszerkezetének ismertetését a fémek jellemző tulajdonságainak leírása követi. A fémekkel kapcsolatos vizsgálati módszerek közt a legmodernebb eljárások alapelveivel is megismerkedhetünk. Jelentős rész foglalkozik a fémek elektrokémiai tulajdonságaival, a korrózióval. Ezt követően kerül sor a fémek galvano-technikai felhasználásának fogtechnikai gyakorlatban lehetséges módszereinek leírására. A fejezet végén az egyes fémek valamint ötvözetek részletes leírása és tulajdonságaik ismertetése található. Az utolsó fejezet (Dentalkeramik) a páciensek megnövekedett esztétikai igényét kielégíteni hivatott esztétikai fogászat legfőbb anyagával, a kerámiával foglalkozik A különböző, fogászati kerámiák összefoglaló név alatt ismert, de kémiai összetételükben jelentősen különböző anyagok és tulajdonságaik leírását követően azok odonto-technikai felhasználását ismertetik a szerzők. A technológiák közt a hagyományos égetés mellett olvashatunk az öntött, a préselt és a frézelt technikákról is. A legújabb technikák bemutatásakor azok műszeres hátterét is ismertetik. Összefoglalva, egy, az anyagtani és odonto-technikai ismeretek elsajátítására igen alkalmas, a fogorvosok, fogorvostan hallgatók számára is megfelelő ismereteket nyújtó könyv került kiadásra, mely a legújabb tárgyi ismereteket is tartalmazza. A könyv előnye az igen bőséges, a megértést megkönnyítő kép és ábraanyag,