Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)

2003-04-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 2. sz. 2003. 89-93. HÍREK A Magyar Köztársaság elnöke dr. Kaán Miklós­nak, az orvostudomány kandidátusának, a Sem­melweis Egyetem Fog­­pótlástani Klinikája igaz­gatóhelyettesének, a Magyar Orvosi Kamara volt elnökének közel négy évtizedes kiemel­kedő szakmai, kutató, oktató és tudományos tevékenysége elisme­réseként a Magyar Köz­­társasági Érdemrend Lovagkeresztje kitünte­tést adományozta. (A szerkesztőség) Tanszékek létesültek a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogorvostudományi Szakának keretében A Szegedi Tudományegyetem Fogászati és Szájsebészeti Kli­nikájának jogelődje 1924-ben létesült az akkori Egyetemi Se­bészeti Klinika Fogászati és Szájsebészeti Szakrendelése for­májában, az Egyetemi Rendelő Intézet keretében. Megbízott vezetője ekkor Dr. Viola György volt. Munkatársainak felada­tát ebben az időben elsődlegesen a betegellátás jelentette, de kezdettől fogva részt vettek a fogászat és szájsebészet iránt érdeklődők szakorvosi képzésében is. Az Egyetem a Fogá­szati és Szájsebészeti Szakrendelés megalakulását követő­en, az idő teltével, egyre kifejezettebben és egyre konkrétabb formákban vállalta a Trianon utáni délkelet-magyarországi ré­gióban a fogászati és szájsebészeti szakma tudományos köz­életének szervezését és irányítását, mindvégig betöltve a ''égionális központ szerepét. Ezzel együtt a Szakrendelés munkatársai egyetemi oktatói tevékenységet is folytattak az orvosképzésben stomatológia tantárgyként szereplő ismeret­anyag elméleti és gyakorlati tanításával. A második világháború után az Egyetemi Rendelő Intézet rogászati Szakrendelésének a feladatköre a korábbiaknál még határozottabban körvonalazódott. Az orvosképzésben, /alamint a régió szakmai-tudományos közéletében betöltött szerepének megfelelően egyetemi katedrái rangot szerzett. \z oktatási és vallásügyi miniszter felkérésére Dr. Hattyasy Jezső, akit 1949-ben a Szegedi Tudományegyetem Stomato­lógiai Tanszékének vezető egyetemi tanárává neveztek ki, a klinika létesítésére kijelölt épületben - az akkori Sztálin körút 60. szám alatt, amely ma a Tisza Lajos körút 64. számú épü­leteként a később megkapott szomszédos lakóházzal össze­építve jelenti a Klinikát - kialakította a klinikai struktúrát és a személyi feltételeket az alapvető egyetemi tanszéki feladatok, az oktatási, a betegellátási és a tudományos kutatási, valamint ezekkel együtt a szakma régionális szervezési és irányítási te­vékenység biztosítására. Az egyetemi oktatás a tanszék keretében ebben az idő­szakban a szakorvosképzés és továbbképzés mellett az álta­lános orvostanhallgatók alapképzésében a stomatológia okta­tása volt. Az ötvenes években a szegedi egyetemi „Fog és Szájbeteg Klinika” nemcsak regionálisan, de országosan, sőt nemzetközileg is egyre ismertebbé vált, és egyre nagyobb szakmai elismerést vívott ki tevékenységével az itt gyógyító, oktató és kutató gárda. Fokozatosan kialakult egy olyan belső szervezeti struktúra, amely megteremtette a feltételeit az egyetemi szakosított fogorvosképzés bevezetésének. Ennek megszervezése Tóth Károly nevéhez fűződik, aki felismerve a korszerű fogorvosképzés nemzetközi tendenciáit és a hazai szakorvosellátottság regionális igényeit, olyan fogorvosi isko­lát teremtett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, amely a Budapesti Orvostudományi Egyetem után az országban má­sodikként alapos általános orvosi ismeretekkel bíró és a fog­orvosi ismereteket a diploma megszerzését követően a gyakor­latban azonnal alkalmazni tudó fogorvosdoktorokat volt képes igen jó színvonalon képezni. A Klinika az oktatási feladatok sze­rint osztályokra és részlegekre tagozódott, és rendelkezett min­den olyan funkcionális egységgel, amely a szakosított fogor­vosképzéshez szükséges. Emellett természetesen folytató­dott az általános orvostanhallgatók fogászati oktatása, az egyetemi igények szerint angol nyelven is. A Klinika fejleszté­sében a szakosított fogorvosképzés korszerű feltételrendsze­rének kialakítása mellett külön hangsúlyt kapott a szájsebé­szeten belül az arc- és állcsontsebészet korszerű szintű mű­velése feltételeinek a kialakítása, kórtermekkel és műtőkkel rendelkező részleg létrehozása. Szegeden az első évfolyam 1960-ban kezdte el orvosegye­temi tanulmányait a szakosított fogorvosképzés keretében, és 1965-ben tizenhatan szerezték meg itt a fogorvosdoktori egyetemi diplomát. A Klinika infrastruktúrájának a kialakítása 1968-ra fejező­dött be egy eredetileg szanatóriumnak épült épület és egy la­kóház átalakításával, illetve összeépítésével, az akkori euró­pai viszonyoknak megfelelően elfogadhatóan korszerű beren­dezéssel. A gyakorlati képzés és ezzel együtt a betegellátás célját a didaktikai szempontok szerinti osztályokra tagozódá­sának megfelelően külön-külön kezelőhelyiségek szolgálták- és szolgálják azóta is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom