Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 2. sz. 2003. 65-69. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest Retineált felső maradó szemfogak előfordulási gyakorisága és a kezelés lehetőségei 11-18 éves orthodontiai betegeken DR. RÓZSA NOÉMI, DR. FÁBIÁN GÁBOR, DR. SZÁDECZKY BEÁTA, IFJ. DR. KAÁN MIKLÓS, DR. GÁBRIS KATALIN, DR. TARJÁN ILDIKÓ Irodalmi adatok szerint a felső maradó szemfogak retentiója igen gyakori. Jelen vizsgálat célja volt a felső maradó retineált ill. impactált szemfogak gyakoriságának vizsgálata és az alkalmazott kezelések bemutatása. A szerzők a budapesti Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikán az utóbbi 10 évben (1990-2000 között) fogszabályozási és/vagy gyermekfogászati kezelés céljából megjelent, egészséges, 11-18 év közötti páciensek adatait elemezték. Összesen 1858 gyermek, illetve fiatal - 1102 lány és 756 fiú - OP-felvételeit vizsgálták, részletes anamnézis és az alkalmazott kezelés figyelembevételével. 101 esetben (5,43%) állapítottak meg felső szemfog retentiót, ebből 55-öt lányok és 46-ot fiuk esetében diagnosztizáltak. Az összes kezelést figyelembe véve nagy arányban (96,92%) alkalmaztak szájsebészeti feltárást és fogszabályozó kezelést. Az esetek 40,91 %-ában végeztek felső premoláris eltávolítást. A premoláris extractiót követően 3,03%-ban került spontán occlusióba a retineált szemfog. A szerzők bemutatják egy palatinálisan fekvő retineált szemfog eredményes komplex kezelését. Kulcsszavak: retineált felső maradó szemfog, impactio, gyakoriság, persistáló tejfog, kezelési elvek A nemzetközi szakirodalomtól eltérően a magyar fogászati szaknyelv világosan megkülönbözteti a retentio és az impactio fogalmát. Retentióval jelöljük a fogak állcsontban való maradását előtörési hajlam hiányában; impactio esetében a fog előtörésében valamilyen akadály található: pl. mesiodens, számfeletti fog, korai tejfogextractio okozta helyhiány stb. [7], Hasonló megkülönböztetés használatos a német szakterminológiában, azzal a különbséggel, hogy tekintetbe veszi a rendellenes - „Verlagerung” - illetve szabályos - „Retention” - csírahelyzetet is, és mindkét esetet impactiónak tekinti [17,18]. Számos német közlemény a felső szemfog ectopiát és a retentiót összevonva, dystopiaként tárgyalja [19[. Az angolszász szakirodalomban az impactio fogalma használatos. Az előtörési hajlam hiányát elsődleges eruptiós zavarként - „primary failure of eruption” - definiálják [15]. A felső maradó szemfogak retentiója egyes szerzők szerint mind klinikailag, mind röntgenológiailag a legkevésbé előre látható folyamat, mely a felső szemfog előtörési sajátságaival magyarázható [9]. Súlyosabb esetekben akár a felső maradó kismetsző és/vagy nagymetsző gyökérresorptióját is előidézheti. Ez azért fontos, mert a felső szemfog retentio - nem számítva a bölcsességfogakat - a leggyakrabban előforduló ilyen jellegű eltérés [17, 22]. A maradófog retentio a gyermekfogászat szempontjából a fogváltás patológiás jelenségeihez sorolható, és a tejfoggyökér resorptiós zavarával és a tejfog persistenciával egy fogazaton belüli együttes előfordulás esetén, a fogváltás patológiás triászát alkotja [8]. A fogváltás irányítása céljából végezhetünk preventív jellegű beavatkozásokat is, jelen esetben a felső szemfog impactio megelőzhető a megfelelő időben végzett tejszemfog és/vagy első tejőrlő eltávolításával, helyfenntartók alkalmazásával [5]. így lehetőség van anatómiai, funkcionális és esztétikai szempontból optimális maradófogazat kialakulására. Figyelembe véve a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika jelentős számú beteganyagát és a felső retineált szemfogak kezelésében szerzett sokéves kezelési tapasztalatokat, célul tűztük ki a klinikán megjelent 11-18 éves páciensek között a felső retineált szemfogak gyakoriságának megállapítását, a kezelés lehetőségének bemutatását. Vizsgálati anyag és módszer A Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikáján 1990 és 2000 között fogszabályozási és/vagy gyermekfogászati kezelés céljából megjelent, egészséges, rendszerbetegségben nem szenvedő, 11-18 Érkezett: 2003.február 20. Elfogadva: 2003. március 21.
