Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 3. sz. 2003. 101 zik, hogy ezen megoldásnak másik oka a pénzhiány volt, nem futotta fogtechnikus-bérre. Alaboratórium fenntartása a fogművekért befolyt díjakból volt lehetséges. Az odontotechnika oktatásának új fejezete kezdődött az 1909-ben megnyílt Stomatológiai Klinikán. Az akkori Európa talán legmodernebb klinikáján az odontotechnika oktatására, a gyakorlatok lebonyolítására az alagsorban lévő, 18 munkahellyel rendelkező laboratóriumban nyílt lehetőség [4]. 7. kép Salamon Henrik A hallgatók oktatásában a „stomato-technikai és gyakorlati metallurgiai” előadásokat Hattyassy tartotta, a hallgatók gyakorlati munkájának irányítását pedig két asszisztens végezte, közülük az egyik Salamon Henrik volt. Salamon ugyan csak rövid ideig vezette az Odontotechnikai Laboratóriumot, de a kor egyik legtermékenyebb irodalmi munkásságát fejtette ki ezen a szakterületen [6]. Salamon Henrik 1855-1944 1885 1890 1892 1894-1899 1899 1899 1900 1902 1906 1907 1908 Született Hőgyészen Budapesti Magyar királyi Tudományegyetem Orvosi Kara rendkívüli hallgatója „műfogász” (szájban is dolgozó fogtechnikus) Iszlai József munkatársa egyetemi hallgató orvosdoktor Egyetemi Fogászati Intézet gyakornoka Odontotechnikai Laboratórium gyakornoka Stomatológiai Közlöny szerkesztője A fogorvosképzés Magyarországon 1906-ig* Atlasz (hídmunkákról) Útmutató klinikai és laboratóriumi odontotechnikai mun-1910 magántanár „Odontotechnika” tárgykörből 1915 Visszaemlékezések (önéletrajzi mű) 1916 elhagyja a Stomatológiai Klinikát 1921 visszatérés a Stomatológiai Klinikára 1922 az ortodonciai részleg vezetője 1923 Fogpótlástan 1924 A fogorvosi hídpótlások rendszertana 1928 címzetes egyetemi rendkívüli tanár 1934 Fogszabályozástan 1935 egészségügyi főtanácsos 1939 távoznia kell a Klinikáról 1942 A magyar stomatológia (fogászat) története Az orvos oktatók mellett a szakorvosjelöltek odontotechnikai munkáinak elkészítésében jelentős szerepet kapott Kreuter József fogtechnikus, akit az oktató fogtechnikusok első képviselőjének tekinthetünk az egyetemen. A képzés tárgyi feltételei a kor technikai színvonalán álltak rendelkezésre. Az egyes munkafázisokat különkülön helyiségekben végezték A fémből készült fogpótlások elkészítésekor a húzott technológia mellett az öntött technika is szerepet kapott. A betétek nemcsak aranyból, hanem porcelánból is készültek. A gyakorlati kiképzés kapcsán a hallgatók a fogtechnikai munkák teljes körét készíthették el. Az első világháború sebesültjeinek ellátási igényei, majd a klinika igazgatójának betegsége kapcsán bekövetkezett változások a fogpótlástani ellátás és ezzel szoros összefüggésben az odontotechnika háttérbe szorulását eredményezték. Hattyasy betegségét, majd halálát követően rövid ideig Salamon vezette a laboratóriumot, de érdeklődése lassan egy akkor fejlődésnek indult új szakterület, a fogszabályozás felé fordult. 8. kép. Máthé Dénes kálatokhoz 1909 Stomatológiai Klinika tanársegédje A laboratórium irányítását a szintén Hattyassy-tanítvány, Máthé Dénes vette át, aki az oktatás elméletét és gyakorlatát is új alapokra helyezte. * Az oktatók életrajzi adatainál a műcímeket dőlt betűvel szedtük.
