Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)

2002-04-01 / 2. szám

70

FOGORVOSI SZEMLE

95. évf. 2. sz. 2002.

Az alaplemez alatt lévő folyadék azonban állandó mozgásban van, ezért a határfelületi szög változhat (pl. nyeléskor), s fokozott a viszkozitás szerepe. A viszkozitás ugyanis a folyadékrétegek egymáson történő elmozdulási sebességének a mértéke. Minél nagyobb a viszkozitás, annál lassúbb a folyadék áramlása. Ezért fontos a fogsor alatt lévő nyál minősége. A palatinális szekretum előnyös ebből a szempontból, mivel a többi szekretumhoz képest nagyobb proteintartalma miatt annak a viszkozitása is nagyobb [8]. Niedermeier [8] kismértékű pozitív összefüggést tudott kimutatni a palatinális szekréció mértéke és a felső teljes fogpótlás stabilitása között, viszont a vizsgálatai alapján nem volt összefüggés ebben a tekintetben a parotis szekréció mértékével.

Eredményeink alapján egyetérthetünk azzal, hogy a mucinózus palatinális nyál nagymértékben hozzájárul a felső fogsor stabilizálásához, hiszen ez tapasztalható a xerostomiás páciensek estében is. Ugyanakkor a nyálfilm vastagságának csökkenését a teljes szekréció csökkenése eredményezheti. Ezek az eredmények, hasonlóan Niedermeier adataihoz, azt sugallják, hogy a palatinális nyál viszkózus tulajdonsága jelentősen befolyásolja a felső teljes fogpótlás retencióját, mind úgy, hogy a felület nedvesítését biztosítja, mind fokozottabb viszkozitása által, amely a folyadékfilm belsejében nehezíti meg a rétegek egymáson való elmozdulását.

Megállapíthatjuk továbbá, hogy új fogpótlás készítése nem befolyásolja jelentősen a nyugalmi kevert és a palatinális nyálszekréció mértékét.

Minden vizsgálatba vont személy már előzőleg is teljes fogsorviselő volt. Egyes szerzők szerint a kivehető fogpótlás viselése a nyugalmi össznyáltermelés növekedését eredményezi [17], amellyel a jelen vizsgálati adatok is összhangban vannak. Yeh és misai közölték, hogy a nyugalmi nyáltermelés a kor előrehaladtával, kb. 55 év felett csökkenő tendenciát mutat [16]. Az általuk vizsgált csoportból kiválasztva a saját egészséges vizsgálati korcsoportunknak megfelelő populációt, mintegy 0,1 ml/min-nel magasabb átlagértéket mértünk a szerzők által közölt adatokhoz képest (vö. 0,268±0,228 és 0,36±0,33). Az eltérés magyarázatát valószínűleg az adja, hogy e vizsgálatban már korábban is fogsort viselő személyek, míg a hivatkozott esetben fogsort nem viselők vettek részt. A nyugalmi nyálszekréció azonban nem minden esetben mutat normális eloszlást, ezért a médián értékeket célszerű figyelembe vennünk

[11], Yeh és mtsai esetében ez az érték 0,212 ml/minnek [16], míg a jelen vizsgálatban 0,250 ml/min-nek felelt meg. A különbség számottevő, s legvalószínűbben az eltérés a fogsorviseléssel magyarázható, ami mechanikai stimulust jelenthet a nyálszekréció számára. Sjögren-szindrómában ez nem tapasztalható, valószínűleg a nyálmirigyek (főleg a gl. parotis) destrukciója miatt.

Figyelemre méltó azonban, hogy a palatinális nyálszekréció mértéke Sjögren-szindrómás fogsorviselőkben nem különbözik az egészségesek értékeitől, ami a fogpótlások stabilizálásához nagymértékben hozzájárulhat.

A közlemény az OTKA T-037776 számú pályázat támogatásával készült.

Irodalom

1. Bergdahl M, Bergdahl J: Low stimulated salivary flow and subjective oral dryness: association with medication, anxiety, depression and stress J Dent Res 2000; 79: 1652-1658.

2. Csoma M, Gerle J: Fizikai tényezők szerepe a teljes lemezes felső fogsor elhorgonyzásában. Fogorv Szle 1981; 74: 111-114.

3. Collins LMC, Dawes C: The surface area of the adult human mouth and thickness of the salivary film covering the teeth and oral mucosa. J Dent Res 1987; 66(8): 1300-1302.

4. Hamada T, Kawazoe Y, Selimo K, Nagasawa T, Tsinn H: Palatal gland distribution. J Dent Res 1974; 53(4): 944.

5. Lindstrom RE, Pavelchak J, Heyd A, Tarbet WJ: Physicalchemical aspects of denture retention and stability: a review of the literature. J Prosthet DenM979; 42: 371-375.

6. Monsénégo P, Proust J: Complete denture retention. Part I.: Physical analysis of the mechanism. Hysteresis of the solid-liquid contact angle. J Prosthet Dent 1989; 62: 189-196.

7. Nagy G, Kovács J, Zeher M, Czirják L: Analysis of the oral manifestation of systemis sclerosis. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 1994; 77: 141-146.

8. Nniedermeyer HW, Kramer R: Salivary secretion and denture retention. J Prosthet Dent 1992; 67: 211-216.

9. Östlund SG: Saliva and denture retention. J Prosthet Dent 1960; 10: 658-663.

10. Snyder FC, Kimball HD, Bunch WB, Beaton JH: Effect of reduced atmospheric pressure upon retention of dentures. J Am Dent Assoc 1945; 32: 445-450.

11. Sreebny LM, bánóczy j, Baum bj, Edgar WM, Epstein jb, Fox PC, Lármás M: Saliva. Its role in health and disease. Int Dent J 1992; (Suppl.2): 292-293.

12. Sreebny LM: Saliva in health and disease: an appraisal and update. Int Dent J2000; 144-145.

13. Stanitz JD: An analysis of the part played by the fluid film in denture retention. J Am Dent Assoc 1948; 37: 168-72.

14. Talal N: Sjogren’s syndrome. Curr Opin Immunol 1989; 2. 622- 624.

15. Tyson KW: Physical factors in retention of complete dentures. J Prosthet Dent 1967; 18: 90-97.

16. Yeh C-K, Johnson DA, Dodds MWJ: Impact of aging on salivary gland function: A community based study. Aging Clin Exp Res 1998; 10: 421-428.

17. Yurdukoru B, Terzioglu H, Yilmaz T: Assessment of whole saliva flow rate in denture wearing patients. J Oral Rehab 2001 ; 28: 109-112.

18. Vitali C, Bombardieri S, Moutsopoulos HM, Coll J, Gerli r, Hatron PK, et al: Assessment of the European classification criteria for Sjogren’s syndrome in a series of clinically defined cases: results of a prospective multicentre study. Ann Rheum Dis 1996; V. 55 p: 116-121.

19. Wolff M, Kleinberg I: Oral mucosa wettness in hypo- and normosalivators. Arch Oral Biol 1998; 43: 455-462.

20. Wright CR: Evaluation of the factors necessary to develop stability in mandibular dentures. J Prosthet Dent 1966; 16: 414-430.