Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 1. sz. 2002. 27-31. ‘Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Fogorvostudományi Intézet, Debrecen ••Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika Budapest A gyökércsatorna morfológia hatása a mikroszivárgás mértékére DR. JUHÁSZ ALEXANDER*, DR. SZABÓ ZOLTÁN*, DR. MÁRTON ILDIKÓ*, DR. FEJÉRDY PÁL**, DR. DOBÓ NAGY CSABA A vizsgálat célja az volt, hogy a szerzők standard módszerekkel elemezzék a gyökértömés mentén létrejövő mikroszivárgás hosszanti mértékét és felszíni kiterjedését. Húsz egyenes és 20 görbe gyökércsatornánál makroradiográfiás módszerrel meghatározták a megmunkálás után jelentkező preparációs hibákat. Ezek a hibák (pl. zip, könyökképződés, preparációs aszimmetria) ugyan nem szignifikánsan, de nagyobb mértékben jelentkeztek a görbe gyökércsatornáknál. Ezüst-nitrát nyomjelzőt alkalmazva, a fogak átlátszóvá tétele után digitális módszerrel határoztuk meg a lineáris festékpenetráció mértékét és az összes festékpenetrációs felület egyenes és görbe gyökércsatornák esetén. A festékpenetrációs eredmények rosszabbak voltak az egyenes gyökércsatornáknál (festékpenetráció átlagos hossza 2,22±1,17 mm, összes festékpenetrációs felület 1,3+0,71 mm2), mint a görbe gyökércsatornáknál (festékpenetráció hossza 1,81+1,24 mm, összes festékpenetrációs felület 1,06+0,5 mm2), de az eredményekben a szerzők statisztikailag szignifikáns különbséget nem találtak. Görbe csatornák esetén legtöbbször a görbület belső felszínén volt a legnagyobb festékpenetráció, melyet koincidencia vizsgálat is megerősített. Kulcsszavak: clear-technika, digitális leképezés, nyomjelző penetráció, mikroszivárgás, preparációs hibák Annak ellenére, hogy az utóbbi két évtizedben jelentős számú közlemény jelent meg, melyek a gyökértömés mentén jelentkező mikroszivárgást vizsgálták, nehéz általános következtetést levonni a gyökértömő anyagok, gyökértömési technikák zárási tulajdonságairól. Igen sok in vitro módszer létezik, amely a gyökércsatorna fala és a gyökértömő anyag közötti résben végbemenő mikroszivárgást tanulmányozza. Mivel a mikroszivárgási vizsgálatok eredményeiben igen nagy különbözőségek tapasztalhatóak, Wu és Wesselink [17] közleményükben azt ajánlják, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a vizsgálatok metodikájának egységesítésére. A gyökércsatorna megmunkálás végére olyan nemkívánatos csatornaformák jöhetnek létre, melyek megnehezítik a gyökércsatorna hermetikus tömését. Ilyen hibák például a zip, könyökképződés és az aszimmetrikus gyökércsatorna-preparálás. A nyolcvanas évek végén Dummer és mtsai [7] a kilencvenes évek elején Briseno és Sonnabend [3] a preparációs hibákat műanyag blokkokban vizsgálták. Dobó Nagy és mtsai [6] kvantitatív módszert alkalmaztak emberi fogak gyökércsatornájának megmunkálása közben bekövetkező preparációs hibák vizsgálatában. A görbe gyökércsatornák megmunkálása bonyolultabb, mint az egyenes gyökércsatornáké, ezért a preparációs hibák is nagyobb eséllyel jelentkezhetnek a görbe csatornákban [3, 6, 7]. A preparációs hibák és az ezzel kapcsolatos gyökértömés zárási hibák közötti összefüggést még csak kevesen vizsgálták. Wu és munkatársai [18] mutatták ki folyadékfiltrációs módszerrel, hogy Érkezett: 2001. március 7. Elfogadva: 2001. október 3. a preparálási hibák befolyásolják a gyökértömés minőségét. Kísérletünk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a megmunkált egyenes és görbe gyökércsatornáknál a preparációs hibák előfordulását és digitális képelemző módszer segítségével kvantitatív módon mérjük a gyökértömés után jelentkező mikroszivárgás mértékét. Vizsgálati anyag és módszer Ötvenhat extrahált, egygyökerű emberi fogat 10%-os formalinoldatban tartottunk a kísérlet kezdetéig. A fogak trepanálása után a pulpaszövetet eltávolítottuk. Ezután parallel technikával minden fogról röntgenfelvétel készült vestibulo-oralis és mezio-distalis irányból. A felvételek értékelése után a kettős görbülettel bíró illetve az oblitérait gyökércsatornával rendelkező fogakat kihagytuk a kísérletből. így két csoportot alakítottunk ki, mindegyik csoportba 20 fog tartozott. Az egyik csoportba az egyenes gyökércsatornájú fogak, a másikba a görbe gyökércsatornájú fogak kerültek. A csoportbesorolást a Dobó Nagy és mtsai [4] által kifejlesztett komputergrafikai módszer szerint végeztük, melyről szóló közlemény magyar nyelven is megjelenik (Dobó N. CS., Ledeczky G., Sulyok P., Szabó J Az emberi fogak gyökércsatorna görbületének matematikai osztályozása. Fogorvosi Szemlében 2001-ben elfogadva). A munkahosszat és a görbület irányát Thompson és mtsai [16] módszere szerint rögzítettük úgy, hogy 10-es méretű Kerr-flex reszelőt (Maillefer,
