Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-10-01 / 5. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 5. sz. 2002. 181-188. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Fogorvostudományi Intézet, Debrecen A temporomandibuláris kórképek diagnosztikája és terápiája DR. ANGYAL JÁNOS A szerző szakirodalmi adatok alapján összefoglalja a kórképek kezelésével kapcsolatos fő diagnosztikus és terápiás elveket. Ismerteti a diagnosztikában hazai szakrendelői körülmények között is alkalmazható módszereket. A terápiás lehetőségeket elsősorban a konzervatív kezelési módszerekre összpontosítva tárgyalja. A temporomandibuláris kórképekben szenvedő betegek komplex ellátásában több szakterület orvosai vesznek részt. Az esetek döntő részében az alapellátásban dolgozó fogorvos és orvos észleli először a beteget. A pontos diagnózis felállítása és a terápiás lehetőségek összehangolt alkalmazása szakrendelői feladatkört igényel. Azoknak a betegeknek a gondozása azonban, akiknél a funkcionális és szervi elváltozások miatt krónikus fájdalom alakult ki, csak akkor lehet teljes, ha a beteget legjobban ismerő és legegyszerűbben elérhető alapellátásban dolgozó orvos is bekapcsolódik a kezelésbe. Ehhez azonban feltehetőleg mind a szakrendelők, mind az alapellátás működésének változnia kell. A közlemény a tudományos ismeretterjesztés eszközeivel ehhez kíván hozzájárulni. Kulcsszavak: temporomandibuláris kórképek, ízületi betegségek, diagnózis, terápia A fogak érintkezésével kapcsolatos klinikai és tudományos kérdések a 19. század utolsó harmadától folyamatosan jelen vannak fogorvostudományban. Arra az alapvető kérdésre azonban, hogy milyen összefüggés van az okklúzió és a temporomandibuláris rendszer funkcionális és szervi elváltozásai között, nem lehet pontos választ adni. Jelenleg is olyan kérdések vetődnek fel, melyek újabb irányt adhatnak a kutatásnak [1], A folyamatos tudományos érdeklődés valószínűleg pozitívan hat a fogpótlástan és a konzerváló fogászat klinikai gyakorlatára, segíti az instrumentális és az elméleti fejlődést. Jelen közlemény célja klinikai szempontból ismertetni a temporomandibuláris elváltozásban szenvedő beteg komplex fogorvosi ellátásának fontosabb szempontjait. Temporomandibuláris kórképeknek nevezzük a rágóizmokat és/vagy a rágóízületeket, valamint a hozzájuk tartozó képleteket érintő elváltozásokat [30]. A kórképek által érintett anatómiai struktúrák a temporomandibuláris rendszer részét képezik. A temporomandibuláris rendszer a musculoskeletalis rendszer része, az állcsontokból, rágóízületekből és a körülöttük lévő szalagokból, az ízületeket aktívan mozgató izmokból, inakból és íntapadási helyekből áll. Az angolszász szakirodalom a temporomandibuláris elváltozásokat „temporomandibular disorders”-nek (TMD) nevezi [46]. Mivel általánosan elfogadott hazai elnevezés nincs, a továbbiakban az ennek megfelelő temporomandibuláris elváltozások (TME) összefoglaló elnevezést használjuk. A TME tehát egy gyűjtődiagnózis, ahová több különböző elváltozás besorolható. Az 1. táblázat ismerteti az ide tartozó kórképek szakirodalomban széleskörűen elfogadott osztályozását [30]. 1. táblázat A temporomandibuláris kórképek osztályozása A) ÍZÜLETI EREDETŰ KÓRKÉPEK 1. Fejlődési, növekedési renedellenességek a) aplasia b) hypoplasia c) hyperplasia 2. Gyulladásos kórképek a) synovitis/capsulitis b) rheumás betegségek (polyathritis) 3. Nem gyulladásos kórképek a) degeneratív kórképek i) primer athrosis ii) secunder athrosis b) traumás eredetű kórképek c) daganatos betegségek 4. Arkylosis a) fibrózis b) csontos 5. Discus articularis mozgászavarai a) reverzibilis discus dislocatio b) irreverzibilis discus dislocatio B) IZOM EREDETŰ KÓRKÉPEK 1. myofoscialis arcfájdalom 2. myositis, myosposmus 3. lokális myalgia 4. myofibrotikus contractura 5. daganatos kórképek A szerkesztőség felkérésére írt közlemény
