Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 4. sz. 2002. 161 1. ábra. #00 fonal folyadékfelvételének változása az idő függvényében a használt tágítófolyadékok esetén, n=100, regressziós koefficiens értékeit lásd a szövegben. 2. ábra. #0 fonal folyadékfelvételének változása az idő függvényében a használt tágítófolyadékok esetén, n=100, regressziós koefficiens értékeit lásd a szövegben. 3. ábra. #1 fonal folyadékfelvételének változása az idő függvényében a használt tágítófolyadékok esetén, n=100, regressziós koefficiens értékeit lásd a szövegben. Az egyes fonalméreteknél a számolt maximálisan felvehető oldatmennyiségeket, a telítődéshez szükséges időt, valamint a felvett oldatmennyiség ill. az oldat koncentrációja alapján kalkulált maximálisan felvett anyagmennyiségeket az I. táblázatban mutatjuk be. A három különböző vastagságú fonal esetén számolt 4-4 telítési szint és a fonalvastagság között nem kaptunk korrelációt (r=0,33, p>0,30). Ugyanakkor a három fonaltípushoz tartozó 4-4 telítési egyenletből (y = k + k’ lg x) számított meredekségek (iránytangens, k’) és a fonalvastagság között szignifikáns korrelációt (r=0,68, p<0,05) kaptunk. Azaz a fonal vastagságának növekedésével csökken a folyadékfelvétel sebessége. I. táblázat Fonalminták által felvett maximális oldatmennyiség, telítési idő ill. a kalkulált maximális anyagtartalom Fonalvastagság Vizsgált oldat Oldat = mennyiség (g/g fonál) Telítési idő (sec) Felvett anyag mennyiség (pg/cm) #00 0,9% NaCI 4,39 361-Fe2 (S04)3 6,02 579 88 AICI3 4,95 542 116 Adrenalin 3,59 220 3 #0 0,9% NaCI 5,05 1048 Fe2 (S04)3 6,53 1509 128 AlCIa 5,75 912 182 Adrenalin 5,11 1108 6 #1 0,9% NaCI 3,68 790 Fe2 (S04)3 4,68 499 117 AlCIa 4,08 370 165 Adrenalin 3,29 377 5 Megbeszélés A lenyomatvételt megelőző sulcustágítási módszert, valamint a felhasznált anyagokat úgy kell megválasztani, hogy a beavatkozással kellő mértékű barázdafeltárás, vérzéscsillapítás és a sulcusban kiválasztódó szövetnedv (crevicularis folyadék) eliminálása is biztosított legyen. A mechanikai-kémiai eljárás során elvárt hatást elsősorban a bevitt gyógyszer, valamint a megfelelő pórusszerkezetű és nedvesedésű retrakciós fonal biztosítja. Kísérleti munkánkat úgy terveztük, hogy minél jobban közelítsen a klinikai gyakorlathoz. A folyadékfelvételt a fonalak gyógyszeroldatban történő áztatásával biztosítottuk. A fonalak folyadékba mártásának körülményeit a fent leírtak szerint úgy standardizáltuk, ahogyan az a napi klinikai gyakorlatban is kivitelezhető. Az általunk javasolt eljárás lehetővé tette a továbbiakban az adott vastagságú fonal tágítófolyadékkal való maximális telítődéséhez szükséges idő reprodukálható meghatározását. Előkísérleteink alapján úgy tűnt, hogy a pórusokban lévő levegőzárványok igen jelentősen gátolják a fonalak nedvesedését. Áztatás előtt ezért a belső pórusokból és a fonalak felületéről manuálisan kipréseltük a levegőzárványokat. A fonalat a vizsgáló mutató- és hüvelykujja közé fogott tiszta szűrőpapírcsíkon húzta át. Ezáltal a kéz esetleges hidrofób szennyeződéséből származó, a felületek nedvesedését gátló hatás is kiküszöbölhető. Előkísérleteink során megállapítottuk, hogy e procedúra hiányában a mért értékek nagymértékben szórtak, esetenként nagyságrendi különbségeket mutattak. A megfelelő mennyiségű folyadék felszívása és sulcusba való
