Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)

2002-08-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 4. sz. 2002.

153

thrombin idő, parciális thromboplastin idő és a thrombocytaszám méréséhez szükséges laboratóriumi vizsgálatokat kell preoperatívan elvégezni.

2. A gyógyszerek felírása óvatosságot kíván a metabolizmus lehetséges változatai miatt. Különösen érvényes ez központi idegrendszeri antidepresszánsokra (barbiturátok, opioidok), hepatotoxikus szerekre (tetracyclinek, erythromycin, monoamin-oxidázgátlók, phenylbutazon), és olyan gyógyszerekre, amelyek a vérzékenységi hajlamot súlyosbítják (aspirin).

3. Számításba kell venni más vér útjain terjedő fertőzés együttes előfordulásának lehetőségét a HCV-vel (HIV, HBV, HGV).

4. Fontos feladat a szájhigiéniára való motiválás, és ezzel a későbbi invazív beavatkozások megelőzése [10, 14, 20].

A foglalkozással kapcsolatos fertőződés megelőzése

A HCV immunrendszert kikerülő képessége nagyon megnehezíti az ellene hatásos vakcina kifejlesztését. A vírus ezen tulajdonsága magyarázattal szolgál arra is, hogy immunglobulin adásával nem lehet megelőzni a HCV infekciót. Akut HCV infekció kialakulását expozíció utáni antivirális hatóanyagok (pl.: INF-a) segítségével próbálják megakadályozni, bár az eredmények még nincsenek teljesen kiértékelve. Ezért az egyes központok nem ajánlják a hepatitis C posztexpozíciós profilaxisára az immunglobulint vagy más antivirális hatóanyagokat. Ennélfogva az egészségügyi ellátásban, így a fogászati gyakorlatban is a prevenciós tevékenység továbbra is az általános elővigyázatossági rendszabályokra támaszkodik, úgy, mint a kesztyű, a maszk, a védőszemüveg használata, valamint az éles eszközök biztonságos kezelése.

Ugyanezen központok ajánlása szerint a mucosán keresztüli, vagy a percutan, foglalkozással kapcsolatosan létrejövő expozíció után a következő intézkedéseket lenne szükséges végrehajtani.

1. Az estleges infekciós forrásként szolgáló beteg szűrése anti-HCV antitestekre.

2. Ha az egészségügyi dolgozó anti-HCV pozitív beteg vérével került kontaktusba, a dolgozó rutinszerű szűrésén kívül nyomonkövetése is szükséges, ami pl. 6 hónap elteltével az anti- HCV antitestek ismételt teszteléséből és a májenzimek aktivitásának méréséből áll.

3. Minden olyan esetben, ha az anti-HCV antitestek szűrési eredménye pozitív volt, megerősítő teszt elvégzése szükséges.

4. Immunglobulinnal, vagy más antivirális hatóanyaggal történő posztexpozíciós profilaxis nem tanácsolt.

5. Célszerű az egészségügyi dolgozók továbbképzése a vérrel terjedő betegségek kockázatát és prevencióját illetően.

Jelenleg sem az USA-ban, sem az európai országokban nem létezik olyan ajánlás, amely a hepatitis C vírussal fertőzött egészségügyi dolgozók munkakörének korlátozását tanácsolná, mert fertőzött egészségügyi dolgozóról betegre történő HCV fertőzés átvitelének kockázatát nagyon alacsonynak tartják. Magyarországon azonban a Népjóléti Minisztérium 18/1998. sz. Rendeletének 2. Számú Melléklete a HCV pozitív egészségügyi dolgozókat eltiltja az invazív beavatkozásoktól [7, 14],

Irodalom

1. Alain S, Loustand-Ratti V, Dubois F, Bret MD, Rogez S, Vidal E, Denis F: Seroconversion from Hepatitis C after Needlestick Injury. Clin Infect Dis 2002; 34:717-719

2. Bagán JV, Aguirre JM, del Olmo JA, Milian MA, Renarrocha M, Rodrig JM, et al.: Oral lichen planus and chronic liver disease: a clinical and morphometric study of the oral lesions in relation to transaminase elevation. Oral Surg Oral Med OraI Pathol 1994; 78:337-342.

3. Bagán JV, Ramón C, Gonzáles L, Diago M, Miliân MA, Cors R, et al.: Preliminary innestigation of the association of oral lichen planus and hepatitis C. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 1998; 85:532-536.

4. Cardinali C.Gerlini G, Caproni M, Pimpinelli M, Fabbri P: Hepatitis C virus: a common triggering factor for both nodular vasculitis and Sjogren’s syndrome. Br J Dermatol 2000; 142:177- 199.

5. Carrozzo M, Gandolfo S, Carbone M, Colombatto C, Broccoletti R, Garzino-Demo P, etal.: Hepatitis C virus infection in Italian patiens with oral lichen planus: a prospective case-control study. J Oral Pathol Med 1996; 25:527-533.

6. Choo QL, Kuo G, Weiner AJ, Overby LR, Bradley DW, Houghton M: Isolation of a cDNA clone derived from a blood-borne non-A non-B viral hepatitis genom. Science 1989; 244:358-362.

7. Clevelend JL, Gooch BF, Shearer BG, Lyerla RL: Risk and Prevention of Hepatitis C Virus Infection. Implications for Dentistry. JADA 1999; 130:641-647.

8. Coury CC, Van Raden M, Gibble J, et al.: Routes of infection, viraemia, and liver disease in blood donors found to have hepatitis C infection. N Engl J Med 1996; 334:1691-1696.

9. Del Olmo JA, Pascual I, Bagán JV, Serra MA, Escudero A,Rodriguez F, et al.: Prevalence of hepatitis C virus in patients with lichen planus of the oral cavity and chronic liver disease. Eur J Oral Sei 2000; 108:378-382.

10. Esteban R: Managing patients on interferon therapy. Dig Dis Sci 1996; 41:121-125.

11. Gibb DM, Goodall RL, Tunn DT, Healy M, Neave P, Cafferkey M, et al.: Mother-to-child transmission of hepatitis C virus: evidence for preventable péripartum transmission. Lancet 2000; 356:904-907.

12. Kovac C: Hepatitis C compensation case could open floodgate to claims. Br Med J 2002; 324:384

13. Liang TJ, Rehermann B, Seeff LB, Hoofnagle JH.: Pathogenesis, Natural History, Treatment, and Prevention of Hepatitis C. Ann Intern Med 2000; 132:296-305.

14. Lodi G, Porter SR, Scully C: Hepatitis C virus infection. Review and implications for the dentist. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 1998; 86:8-22.

15. Lodi G, Porter SR, Tea CG, Scully C: Prevalence of HCV infection in health care workers of a UK dental hospital. Br Dent J 1997; 183:329-332.