Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-02-01 / 1. szám

34 FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 1. sz. 2001. diumban észlelni, mérni [2, 3, 11], Az első készülék argon-ion lézerrel előállított 488 pm-es kék-zöld fényt használt gerjesztésre, amikor is a zománc a sárga tar­tományban fluoreszkál, a demineralizáció pedig fekete foltként tűnik fel. Sundström és mtsaí 1985-ben a spekt­rum magasabb hullámhosszát, a vörös tartományt használta a kezdeti zománclézió észlelésére [29], Ám­bár e hullámhossznál a flureszcencia mértéke csök­kent, ennek ellenére a kezdeti zománclézió könnyen felismerhető volt [13]. A lézer fluoreszcens módszer megbízhatóságáról in vivo adat nem állt rendelkezésünkre, ezért a jelen vizs­gálat célja a módszer reprodukálhatóságának tanul­mányozása volt, klinikai beteganyagon. Anyag és módszer A mérések során fogorvostan-hallgatók 71 premoláris illetve moláris fogának barázdáját vizsgáltuk meg. A fogak az előzetes klinikai vizsgálat során makrosz­kóposán üregképződést nem mutattak. A vizsgálathoz a fogakat izoláltuk, majd leszárítottuk. A vizsgálatokat három fogorvos két alkalommal végezte. A két vizs­gálat között két óra telt el. A méréseket DIAGNOdent (KaVo, Németország) készülékkel végeztük. A készü­lék legfontosabb része egy 650 pm hullámhosszúságú, vörös fényt kibocsátó lézerdióda, ami gerjesztő fény­ként szolgál. A fény flexibilis száloptikás kábel középső kötegén keresztül jut el a fogra, s kiváltja annak fluo­reszcenciáját. A visszavert fény a kábel külső kötegén keresztül kerül a készülékben lévő detektorba, miköz­ben egy közbeiktatott szűrő a gerjesztett és szórt fényt kiszűri, így csak a fluoreszcenciából eredő fény kerül kiértékelésre a mikroprocesszorban és jelenik meg a kijelzőn. A készülékhez két különböző méretű és ki­képzésű fényszonda tartozik (1. ábra). Mi a mérésekhez a kisebb, konikus kiképzésű fényszondát használtuk, amit lassan, mozgatva vezettünk végig a teljes fissura hosszán. A monitor bal oldalán megjelenő „aktuális ér­tékek” a fényszonda alatt lévő fissura-részek ásványi­­anyag-tartalma szerint változtak. A jobb oldali részen 1. kép. A különböző kiképzésű fényszondák ■ I ft apaféjfejy ' ’’’•ti."* 0 ».cjyo * WÊÊÊÊ/ÊttÊÊuÊÊÊ&BÊBBÊÊÊÊÎÊÊÊmBÊi' í ' ff— 2. kép. A DIAGNOdent készülék a „csúcsérték" volt leolvasható, és ez került adatfeldolgo­zásra (2. ábra). A vizsgálatot végző orvos nem látta a mo­nitort, az aktuális érték követését és a csúcsérték leolva­sását egy másik személy végezte. A reprodukálhatóság mérésére az irodalom alapján a Spearman-korrelációt, a Kappa-koefficienst és azt a számértéket használtuk, ami az egy vizsgáló által ismételten illetve két vizsgáló által a barázdaszuvasodás mértékét illetően azonosnak megítélt fogak számának, valamint a vizsgált fogak összszámának hányadosából adódik. Ezt a számot szokás százalékos egyezésnek nevezni [7, 18, 20, 30], A barázdaszuvasodás mértékének kifejezésére Lussi és mtsai[21] által megálla­pított beosztást illetve határértékeket használtuk. E mun­kacsoport DIAGNOdenttel kapott mérési adatait ugyana­zon fogak szövettani eredményeivel hasonlította össze. Ennek alapján a következő csoportokat állították fel: Nulla és 4 közötti DIAGNOdent-érték esetén a fog ép vagy a caries a zománc külső felére lokalizálódik (Di). Ha az értékek 4 és 10 közé esnek, akkor a caries a zománc belső felére is ráterjed (D2). Tíz és 18 között a dentin külső felszínét, (D3), míg 18 fölötti érték estén a dentin belső felét is érinti a caries (D4). Eredmények Az I. táblázat a vizsgálók saját reprodukálhatóságát mu­tatja a Kappa-koefficienssel, a Spearman-korrelációval il­letve a százalékos egyezés módszerével. A Kappa-értékek általában 0,60 és 0,88 közé esnek, az átlag D2 esetében 0,75, D3 esetében 0,84 és D4 esetében pedig 0,72, ami jó reprodukálhatóságot jelent. A Spearman-korreláció érté­kei 0,763 és 0,949 közt vannak, a százalékos egyezés értékei pedig 0,85 és 0,97 közé esnek. A II. táblázat a vizsgálók közti reprodukálhatóságot tünteti fel. A Kappa­­értékek itt alacsonyabbak, 0,44 és 0,77 közé esnek, az átlag D2 esetében 0,62, D3 esetében 0,65 és D4 esetében pedig 0,46, de ezek is a jó reprodukálhatóság kategóriá­jába tartoznak. A Spearman-korreláció értékei 0,738 és 0,820 közt vannak, átlaguk 0,788, és szintén alacsonyab­bak, mint a vizsgálók saját reprodukálhatósága. A száza­lékos egyezés értékei 0,77 és 0,87 közé esnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom