Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-02-01 / 1. szám
18 FOGORVOSI SZEMLE 94. évf. 1. sz. 2001. A fibulatranszplantáció tervezésekor lényeges az anamnézis és a klinikai vizsgálat. Figyelembe kell venni a centrális és perifériás érbetegség jelenlétét, korábbi végtagsérülést, diabétesz mellituszt. Klinikai vizsgálattal megállapítható az alsó végtag vénás keringési zavara. Az a. tibialis anterior folytatásába eső a. dorsalis pedis pulzusa a lábháton, az a. tibialis posterior pulzusa a belboka mögött tapintható. Artériás vagy vénás elégtelenségre utaló jelek esetén más megoldást kell keresni a szövethiány pótlására. Az elváltozások egy része klinikai vizsgálattal nem mutatható ki. A pulzus tapintása, különösen a tibialis posterior pulzus esetén még tapasztalt sebész esetén sem mindig egyértelmű [3, 17], A fibulát ellátó a. peronea a boka felett kommunikál az a. tibialis posteriorral, és egy perforáns ágat ad az a. dorsalis pedishez. Ezeknek az anasztomózisoknak a következtében a tibialis posterior és a dorsalis pedis pulzusa tapintható lehet a két tibialis artéria hypoplasiája vagy hiánya esetén is. Az a. peronea hiánya klinikai vizsgálattal nem mutatható ki. Klinikánkon a mandibulahiány pótlását túlnyomórészt szájüregi tumor eltávolítása után végezzük. Ezeknek a daganatoknak az etiológiájában a dohányzás fontos szerepet játszik. Betegeink jelentős része idős korú. Az életkor és a dohányzás szerepe az érbetegségek kialakulásában közismert. A klinikai tüneteket még nem okozó, de már előrehaladott obliteratív érbetegség műtéti kontraindikációt képez (6. ábra). 6. ábra. Előrehaladott arteriosclerosis az a. poplitea ágrendszerében. A lábszárartéria és véna közötti fisztula lehet veleszületett vagy szerzett. A rövidre zárt keringés miatt a disztális területek vérellátása csökkent. Ha a lebenybe foglaljuk a fisztulát, a shuntöt meg kell szüntetni. A másik végtag kedvezőbb anatómiája esetén viszont egyszerűbb ezt donorként használni. Fibromuszkuláris diszplázia vagy az a. peroneát kísérő vénák tágulata műtéttechnikai nehézséget okozhat. Preoperatív angiográfiával feltérképezhető az alsó végtag keringése, észlelhetők azok az anatómiai variációk, érbetegségek, amelyek a lábszár vagy a lebeny posztoperatív keringését veszélyeztetnék, vagy váratlan intraoperativ nehézséget okoznának. Az anatómia pontos ismerete a disszekció időtartamát megrövidíti. A nemzetközi irodalom vitatja a preoperatív angiográfia szükségességét. Számos szerző [2, 5, 6, 9, 18, 31] foglalt állást a lábszár vaszkuláris anatómiájának műtét előtti feltérképezése mellett. Hidalgo [11] szerint angiográfiára csak bizonyított előrehaladott perifériás érbetegség esetén van szükség. Disa [7] és Dublin [8] csak abnormális pulzus tapintási lelet esetén végeznek érfestéses vizsgálatot. Lutz [15,16] a pulzuseltérés mellett a korábbi súlyos lábszársérülést is az indikációk közé sorolja. A keringés feltérképezésében a jövő kétségtelenül a non-invazív vaszkuláris képalkotó eljárások irányába mutat [24], A mágneses rezonancia [4, 18, 19], color doppler [22] és duplex ultrahang [21], illetve CT angiográfia [25, 26] azonban ma még megközelítőleg sem adnak olyan pontos képet a végtag vaszkuláris anatómiájáról, mint a DSA. Az invazív diagnosztikai módszerek közül a digitális szubtrakciós angiográfia [23] gyors, megbízható eljárás. Számítógép segítségével a kontrasztanyag beadása utáni képekből a kontraszttöltés előtti képek kivonhatok, ezáltal csak a kontrasztanyaggal feltöltött érhálózat ábrázolódik. Az így kapott jeleket a számítógép felerősíti, s így kisebb mennyiségű kontrasztanyag felhasználására van szükség, s ez kisebb megterhelést jelent a beteg számára, és kevesebb mellékhatást okoz, mint a hagyományos angiográfia. A rutinszerű angiográfia ellenzői hangsúlyozzák az invazív vizsgálati módszerek lehetséges mellékhatásait. Az irodalom szerint az artériapunkció helyén kialakulhat hematóma, trombózis, pszeudoaneurizma, a kontrasztanyag aritmiát, nefropátiát, görcsöket, anafilaxist okozhat [10], A kontrasztanyag által okozott vaszkulítisz befolyásolhatja a transzplantáció eredményességét. Vizsgálataink során nem tapasztaltunk beavatkozást igénylő mellékhatást. A vizsgálatok túlnyomó részét a műtét előtt 3-5 nappal végeztük. A műtétek során kontrasztanyag által okozott, makroszkóposán észlelhető vaszkulítiszt nem észleltünk.
