Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-08-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 4. sz. 2001. ÚTMUTATÓ A FOGORVOSI SZEMLE SZERZŐI SZÁMÁRA A Fogorvosi Szemle a Magyar Fogorvosok Egyesületének (MFE) hivatalos lapja, mely a magyar fogorvosok szakmai kép­zését és továbbképzését kívánja szolgálni a magyar és nem­zetközi fogászati kutatások eredményeinek ismertetésével. Közlésre elfogad: összefoglaló referátumokat (a szerkesz­tőség felkérésére, illetve előzetes egyeztetés után), eredeti közleményeket (önálló elméleti vagy klinikai tudományos mun­káról), esetismertetéseket betegeken tett megfigyelésekről, valamint közöl szakmai állásfoglalásokat, könyvismertetéseket, tudományos rendezvényekről szóló beszámolókat, illetve közli az MFE híreit is. A kéziratokat a Fogorvosi Szemle főszerkesztőjének cí­mére kell beküldeni: Dr. Kaán Miklós egyetemi tanár 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 5. Tel./fax: 317-1094; E-mail: fejerdy@fogpot.sote.hu Az elfogadás feltételei: A szerkesztőségbe érkező kéziratok szaklektorokhoz ke­rülnek szakmai és formai értékelésre. A lektori véleményt a szerzőnek elküldjük, ha a közlemény ennek alapján átdol­gozást igényel. Ez esetben kérjük az átdolgozást mielőbb elvégezni és a javított szöveget visszaküldeni. Más magyar folyóirathoz benyújtott vagy ott megjelent köz­leményt a szerkesztőség nem fogad el. Nemzetközi folyóiratban történt közlés a folyóiratunkban való közlésnek nem akadálya, az előbbi tényt azonban az írás kísérőlevelében közölni kell. A kéziratoknak tartalmilag meg kell felelniük a tudomá­nyos közlésekkel szemben általában támasztott követelmé­nyeknek, formailag pedig az 1978-ban, Vancouverben meg­tartott konferencia által felállított szabályoknak, melyeket a nemzetközi és a hazai vezető folyóiratok ma már megkíván­nak. Ezeket az alábbiakban ismertetjük. Formai követelmények: A kéziratokat magyar nyelven kell beküldeni, gépírással vagy nyomtatóval, 2-es sorközzel, a lap egy oldalán írva, két példányban, lemezen is mellékelve. A terjedelem ösz­­szefoglaló referátum esetén 10-12, eredeti közleménynél 6-8, kazuisztikánál 4-5 oldal lehet. Az irodalmi hivat­kozások száma az előbbi sorrendnek megfelelően lehető­leg ne haladja meg a 40-et, 30-at, illetve a 15-öt. A kéziratok elrendezése a következő legyen: Címoldal. A kézirat első oldala tartalmazza a közle­mény címét, a szerző(k) nevét és munkahelyüket, valamint a lap alján az első (levelező) szerző pontos címét és elér­hetőségét. Magyar nyelvű összefoglalás. A második oldal tartalmazza a közlemény címét és tartalmának kb. egy oldalon (maximum 150 szóban) magyar nyelven összefoglalt lényegét, a vizsgálat cél­ját, anyagát, módszerét, eredményeit (számszerű adatokat), a következtetéseket és külön sorban 4-5 kulcsszót. Az érdemi rész tagolása: Bevezetés: problémafelvetés, irodalmi előzmények; Vizsgálati anyag és módszer: pontos tájékoztatás szükséges, másutt már megjelent módszerekre csupán hivatkozni kell; Eredmények: világos és korrekt köz­lése táblázatok vagy ábrák segítségével; Megbeszélés: az eredmények értékelése az irodalmi adatok tükrében, az új megállapítások kiemelése. Angol nyelvű összefoglalás: a szerzők neve (vezetéknév, utána a keresztnév kezdőbetűi), a közlemény címe angolul, majd kb. egy oldalban (200-250 szóban) a magyar összefoglaláshoz hasonló szerkezetben, angol nyelven a közlemény tagolásának megfelelően az írás tartalma, oly módon, hogy a nemzetközi nyilvántartásban keresgélő olvasó ebből megértse a lényeget. Külön sorban 5-8 angol kulcsszó megadását is kérjük. Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék. Ebben csak azok a művek szerepelhet­nek, amelyekre a közleményben név szerint vagy szögletes zárójelben, számmal utalás történik. A felsorolt referenciák csak már megjelent vagy közlésre elfogadott cikkek lehetnek. Az irodalomjegyzéket az első szerző neve szerint abc sor­rendben kell megadni, arab számokkal történő számozással, külön sorban kezdve az egyes munkákat. Az irodalomjegy­zékben hat szerzőig minden szerző nevét kiírjuk, ennél több szerzőt „és mtsai”-ként említünk. A folyóiratok nevének rövidí­tése az Index Medicus alapján történjen, a szerzők és egyéb adatok a Vancouver-rendszer szerint írandók. Példák: Folyóiratok: Szabó Gy, Jankó L, Csere T: A hosszan tartó vizes táro­lás hatása a protézis alaplemezanyag egyes mechanikai tulajdonságaira. Fogorv Szle 2000; 93: 239-249. Reichart P: The biological approach in oral diagnosis. Int Dent J 1993; 43: 355-358. Könyvek: Bánóczy J, Nyárasdy I: Preventív fogászat. Medicina, Budapest, 1999; 121-152. Scully C, Cawson RA: Medical problems in dentistry. 2nd ed. Wright, Bristol, 1993; 25-^15. Könyvfejezetek: Gera I: A fogágybetegség. In: Bánóczy J, Nyárasdy I (szerk.): Preventív fogászat. Medicina, Budapest, 1999; 121-152. O’Mullane D: Caries decline in Europe. In: Stösser L (ed.): Kariesdynamik und Kariesrisiko. 3rd ed. Quintessenz, Berlin, 1998; 10-23. Táblázatok, ábrák: Minden táblázat külön lapra írandó és római számmal fo­lyamatosan számozandó. Az első szerző nevét és a dolgozat rövidített címét a lap jobb felső részén fel kell tüntetni. Ábraként fekete-fehér vagy színes fénykép, tussal rajzolt vagy számítógéppel szerkesztett diagram, görbe küldendő. Az ábra hátoldalán ceruzával az első szerző neve, az ábra arab számmal jelzett száma és az elhelyezési irány tüntetendő fel. Az ábrák címét külön lapon sorszámozva kell megadni. Az ábrák száma - a szöveggel arányosan - lehetőleg 6- 8-nál ne legyen több. Helyesírás tekintetében a Magyar Tudományos Akadé­mia által jóváhagyott szabályzatok és állásfoglalások az irányadóak. Az új szabályzattal kapcsolatos és minden további tudni­valóról a szerkesztőség készséggel ad felvilágosítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom