Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 4. sz. 2001. 145-150. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Fogorvostudományi Intézet Stomatológiai Klinika, Debrecen 'Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pszichiátriai Tanszék Az ADH-szindróma (hiperaktivitással járó figyelemzavar kórkép) (Irodalmi összefoglaló gyermekfogorvosok számára) DR. ALBERTH MÁRTA, DR. NEMES JUDIT, DR. TÖRÖK JUDIT, DR. NEMES ZOLTÁN* Az ADH-szindróma (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) több speciális problémát vet fel a fogorvos számára. Ebben a pszichiátriai kórképben szenvedő gyermekek hiperaktivitása és állandó mozgáskényszere miatt megnövekszik a balesetek lehetősége, megszaporodik a dentális traumák száma. A figyelemzavar, a kórkép másik alkotója miatt a gyermek nehezen kezelhető. A közleményben a szerzők összefoglalják az ADH-szindrómáról megjelent irodalmi adatokat, ismertetnek egy típusos esetet, és foglalkoznak a felmerülő fogászati problémákkal. Kulcsszavak: hiperaktivitással járó figyelemzavar kórkép (ADHD); dentális trauma; gyermekfogászat; nehezen kezelhető gyermek Az ADH-szindróma (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) fogászati vonatkozásaival foglalkozó közlemény eddig még nem látott napvilágot, holott a kórkép több speciális problémát vet fel a fogorvos számára. Az ilyen pszichiátriai kórban szenvedő pácienseknél a hiperaktivitás, az állandó mozgáskényszer miatt megnövekszik a balesetek lehetősége, s megszaporodik a dentális traumák száma. A figyelemzavar - a kórkép másik alkotója - miatt a gyermek nehezen kezelhető. Az ADH-szindróma etiológiájával foglalkozó legújabb kutatások bizonyos neurobiológiai abnormitásokat felvetnek, s kimutatták egyes neurotranszmitter rendszerek érintettségét is. Ebben a közleményben a kórkép etiológiájával, diagnosztikájával és a kezelés lehetőségeivel foglalkozunk. Ismertetjük a felmerülő gyermekfogászati problémákat egy eset kapcsán, és javaslattal élünk az ilyen páciensek ellátási módját illetően. A hiperaktivitással járó figyelemzavar kórkép (ADHD), ami csak az utóbbi években került a figyelem központjába mint megbetegedés, bár korábban is létezett, túlnyomóan kisiskolás korú fiúkat érint. Előfordulási gyakoriságára vonatkozó irodalmi adatok országonként és felmérési időszakonként változnak. A hiperaktivitás első leírását H. Hoffmannak (1845) tulajdonítják, de mint pszichiátriai kórképet először Still (1902) írta le. Still azt tapasztalta, hogy gyermekkorban bármely agyi károsodás hiperaktivitást eredményez. Pszichológiai kórokként a normális kontroll és az akaratlagos gátlás defektusát hangsúlyozta [17], Definíció és diagnózis Az ADH-szindrómát a WHO Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10. kiadása (BNO-10) az aktivitás és a figyelem zavarai közé sorolja (F90.xx 4). A DSM-IV (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders 4. kiadás) a figyelemzavarral járó kórképek (attention deficit disorders-ADD) között taglalja, és 3 fő tünetet állít kritériumul, ezek a figyelmetlenség (inattentivitás), az impulzivitás és a hiperaktivitás. Az összes egyéb tünetet ezekből levezethetőnek tekinti. A DSM-IV. 3 alcsoportot különböztet meg, ezek az inattentív, a hiperaktív-impulzív és a kevert [1], Douglas (1983) a hiperaktivitás két alaptünetének a tartós figyelem zavart és az impulzivitást tartja. Másodlagos zavarként említi a problémamegoldási deficitet, az iskolai teljesítményzavart és az erkölcsi fejlődés zavarait [8], Douglas vizsgálatainak köszönhető a hiperaktív szindróma kognitív-viselkedéselméletí megközelítése. A feltérképezett viselkedészavarok a homloklebeny működészavarára utalnak [17], A kórkép tünetei egyénenként változhatnak. Inoue és tsai (1998) objektív mérések alapján 8 alcsoportot alakított ki. Ezek a hiperaktív-impulzív, hiperaktív-inattentív, impulzív-inattentiv, hiperaktív, impulzív, inattentív, kevert és az egyéb típusok [16], A szülők komoly segítséget nyújthatnak az ADHD diagnosztizálásában, hiszen ök azok, akik legkorábban észlelik a gyermek megváltozott, rendellenes magatartását. Érkezett: 2000. november 28. Elfogadva: 2001. április 4.
