Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-03-01 / 3. szám
A hatodik ábra a Monobond-S és a VMK-68 dentin típusú kerámiapor termoanalitikai görbéit mutatja oxigénáramban. A TG-görbén háromszakaszos anyagleadás 105 °C-ig 0,02, 262 °C-ig 0,10%, 500 °C- ig 0,18%, majd 500 °C fölött 0,08% anyagfelvétel zajlik. A DTG-görbe megfelelő szakaszai is ezt támasztják alá. A DTA-görbén egyetlen exoterm-csúcs ábrázolódik 304 °C-on. A hetedik ábra a Monobond-S és a VMK-68 dentin típusú kerámia ábráit mutatja nitrogénáramban. A TG- és DTG-görbék 286 °C-ig 0,01%-os, 565 °C-ig további 0,12%-os anyagleadást mutatnak, az utolsó szakaszban egy 0,1%-os anyagfelvételt észleltünk. A DTA-görbén 847 °C-on egy endoterm folyamatra utaló kitérés detektálható. A nyolcadik ábra a tömény szilánoldat és a VMK-68 dentin típusú kerámiapor termoanalitikai görbéit mutatja nitrogénáramban. A TG- görbén folyamatos anyagleadás figyelhető meg 303C-ig 15,75%, majd ezt követően további 0,78% 49 °C-ig. M DTG-görbe mutatja, hogy a 15,75%-os anyagveszteség jelentős hányada 230 °C-on távozik. A DTA-görbe folyamatosan ereszkedik, és 800 °C-on egy endotermcsúcsot ad. Megbeszélés Az általunk végzett vizsgálatban a gamma-metakril-oxipropil-trimetoxiszilánt mint hatóanyagot tartalmazták a gyári termékek. Ez a vegyület kémiai viselkedését tekintve kötést képes kialakítani a metakrilcsoportot tartalmazó polimerekkel, ill. a kerámiával. A műgyanta alapú fogászati anyaggal pl.: bondok, ragasztók vagy kompozíciós tömőanyag, a szilán metakrilrésze reagál, tekintettel arra, hogy ez a molekula aktív kettős kötést tartalmaz, mely egy térhálósodási reakcióban vesz részt. A kerámiával a kötés két fázisban alakul ki. Először a metoxicsoportok hidrolízis útján lehasadnak, és egy hidrolizált formája képződik a szilánnak, majd ezt követően alakulnak ki a kötések a kerámia felszínén. Plueddemann kutatásai szerint a szilánmolekulák egymással is reakcióba lépnek [11]. Általában 2-4 molekula kondenzáció útján lineáris vagy gyűrűs polikondenzátumokat (tetramereket) képez, melyek a kialakult konfigurációtól függően, jól vagy kevésbé jól képesek kötődni a kerámiához. (A gyűrűs változatok kevésbé reaktívak, mert ez az elrendeződés éppen a reaktív OH-il csoportokat teszi hozzáférhetetlenné.) [2, 3, 11] Vizsgálataiban kimutatta, hogy a kétkomponensű rendszerekben inkább gyűrűs, míg az egykomponensű rendszerekben a lineáris struktúrák alakulnak ki [11], Más szerzők a fém felszínhez kötődést tanulmányozva a hidrolízis mértékét, a felszíni reakciókat, a ragasztás erősségét vizsgálták [2]. Megállapították, hogy mind az egy-, mind a kétkomponensű szilánrendszer metoxicsoportja részleges hidrolízist mutat, azonban a prehidrolizált primerek nagyobb arányban hidrolizáltak, és jobban orientálódtak metoxicsoportjaikkal a NiCr-ötvözet felszínéhez. Közlemé-69
