Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2000-02-01 / 2. szám

Fogorvosi Szemle 93. 53-59. 2000.

Pécsi Orvostudományi Egyetem, Fogászati és Szájsebészeti Klinika* (igazgató: dr. Szabó János egyetemi tanár), Pécs Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete (igazgató: dr. Vágó Péter), Budapest

A fogazat egészségi állapotának regionális epidemiológiai vizsgálata

DR. VÁGÓ PÉTER, DR. DEÁK JUDIT*,

DR. BRUNCSICS ZOLTÁN* és DR. SZABÓ JÁNOS*

A 90-es években egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a szájüregi krónikus gyulladásos betegségeknek a szív- és agyi infarktusok kialakulásában [5, 10]. Elsősorban a periapicalis krónikus gyulladások jelentik a súlyos, gyakran az életet is veszélyeztető kórképek rizikóját. A felismerés a világ számos országában arra ösztönözte a kutatókat, hogy adatokat nyerjenek a lakosság fogazati egészségi állapotáról, a szájüregi krónikus infekciókról, és ezek összefüggéseit vizsgálják más, a szervezet egészét érintő kórképekkel együtt, mint például a stroke [13] vagy a coronaria occlusio [2, 6],

Többféle módszerrel lehet epidemiológiai adatokat gyűjteni egy adott populációról, melyek közül két, egymástól gyökeresen eltérő módszer ismert. A kérdőíves adatgyűjtés, melyet a megkérdezettek maguk töltenek ki, ill. a szűrővizsgálat, melyet képzett, kalibrált egészségügyi személyzet klinikai vizsgálómódszerekkel végez. Mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is. A kérdőíves adatgyűjtés csak tájékozódásra alkalmas, de olcsó, gyors, tömegesen alkalmazható módszer. Axelsson és Helgodóttir [1] felmérése szerint a teljes fogatlanság vagy a maradék fogazat számának megközelítő meghatározása (pl. 20-nál több vagy kevesebb foga van), visel-e teljes vagy részleges kivehető fogsort az illető, kielégítő pontossággal megállapítható a kérdőíves adatgyűjtéssel is. Egyszerű kérdésekkel (nagyon olcsón) fontos epidemiológiai adatokhoz lehet jutni.

Sokkal pontosabb adatokat kaphatunk kisebb létszámú reprezentatív csoportról a fogorvosi rendelőben végzett szűrővizsgálattal. Hugosort és munkatársai [4] több módszert kombináltak. Kalibrált adatrögzítők a nagy mintán belül kisebb reprezentatív csoportokról pontos adatokat gyűjtöttek, és így kontrollálták a szélesebb körű, kérdőíves adatgyűjtés pontosságát.

Epidemiológiai felmérések készítésére alkalmas lehet a panoráma rtg.-képek feldolgozása is, amennyiben a rtg.-képek jól reprezentálják

Érkezett: 1998. október 15. Elfogadva: 1999. december 20.

53