Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2000-02-01 / 2. szám

Fogorvosi Szemle 93. 35-44. 2000. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika (tanszékvezető: dr. Fazekas Árpád egyetemi tanár), Budapest A koronaszél kialakításának hatása a marginális parodontiumra (esetismertetés) DR. VÁG JÁNOS és DR. FAZEKAS ÁRPÁD A fogágybetegségek kóroktanában legfontosabb szerepe a dentális plakkban előforduló baktériumoknak van, melyek felhalmozódásá­ért az elégtelen szájhigiéné, valamint az elálló szélű, rossz tömések, ill. fogpótlások a felelősek [4, 5, 14, 16]. Az ezek mellett felszaporo­dó plakkbaktériumok különböző produktumai (így toxinok, sejtfal­maradványok stb.) az íny kötőszövetébe jutva kezdetben csak az ínyszél gyulladását okozzák. A gingivitis klinikai képére jellemző a papillák, valamint a papillák közötti szabad ínyszél ödémás duzza­nata, vérbősége, enyhe mechanikus irritációval kiváltható ínyvér­zés, majd a tasakképződés. A gingivitis felsorolt, jelentős mértékben vascularis elváltozásokhoz kötött, ill. egyéb tüneteinek észlelésére az elmúlt két évtizedben különböző klinikai, mikrobiológiai, bioké­miai, ill. szövettani módszereket használtak. Szövettani diagnózis felállítása a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, a többi vizsgáló módszer pedig specificitásukat, érzékenységüket illetően csak rész­ben kielégítők. A felsorolt módszerek az ínyszél vérellátásáról pél­dául nem, vagy csak közvetve nyújtanak információt. Bármely szö­vetben a fiziológiás keringés megváltozása ugyanakkor kóros törté­nések első jele lehet, ezért a véráramlás monitorozása prognosztikai eszközként is szolgálhat. A szöveti perfúzió mértékének és a gingi­vitis összefüggésének meglehetősen összetett voltára utal azonban, hogy az azt keringésélettani eszközökkel tanulmányozó vizsgálók ellentmondó eredményekről számolnak be [2, 7, 8, 9, 13]. Jelen vizsgálatunkban rossz széli záródású, esztétikailag is kifo­gásolt hídpótlással rendelkező betegünk protetikai rehabilitációja során kívántuk monitorozni a marginális gingiva állapotváltozásait. Az ínyszél pillanatnyi kondíciójának jellemzésére a gingivalis index felvétele mellett a gingiva szöveti perfúziójának regisztrálását lehe­tővé tevő non-invasic lézer Doppler-áramlásmérést (LDF) is alkal­maztunk. Érkezett: 1999. március 24. Elfogadva: 1999. május 22. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom