Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2000-11-01 / 11. szám

met fordítottak a megelőzést célzó stratégiák, elsősorban a szisztémás vagy helyi fluoradagolás bevezetésére. A cariesprevalencia európai skáláján Magyarország kedvezőtlen helyet foglal el. A 12 éves magyar gyermekeknél 1985-től (5,0 DMFT), az 1991-es 4,3 indexen keresztül

[5] 1996-ig ugyan jelentősen, 3,8-ra csökkent a cariesintenzitás, azonban a 2,5-5,6 DMFT értékeken belül kifejezett regionális különbségek észlelhetők [19]. Madléna és mtsai Debrecenben és Budapesten egyidejűleg vizsgált 14-16 éves fiataloknál 7,0 DMFT értéket találtak [15].

A megfelelő felnőttkori fogászati egészségi állapot elérésére tehát relatíve rossz a magyarországi kiindulási helyzet, ennek következménye pedig a maradó fogak elvesztése miatti korai foghiány. Ezt támasztja alá az 1990-ben végzett multinacionális, az időskori stomatológiai szükségleteket felmérő tanulmány, melyben szúrópróbaszerűen Magyarország mellett Olaszország, Németország keleti része, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Csehország és Fehéroroszország vett részt. Magyarország a Győrött végzett szúrópróba szerint a 65-74 évesek, ill. a 74 éven felüliek korcsoportjában 53,3 ill. 71,9%-os értékkel, a legmagasabb értékeket mutatta a foghiányok terén [9, 11], Fejérdy és mtsai

[6] 9991 személy vizsgálata alapján megállapították, hogy Magyarországon a 35-44 éves korosztályban a hiányzó fogak száma igen magas, 8 ország adatait összehasonlítva hazánk az utolsó előtti helyen áll.

A fentiekben vázolt fogászati helyzet hosszú távú megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha sikerül a fiatal populáció fogászati egészségi állapotát szisztematikusan javítani. Kiindulópontot erre a felnőttkor küszöbén álló fiatalok epidemiológiai felméréseinek elemzése szolgáltathat.

Vizsgálataink célja a német és magyar serdülőkorú fiatalok caries epidemiológiai adatainak összehasonlítása.

Anyag és módszer

Statisztikai összehasonlításra az 1997-ben és 1999-ben Debrecenben és Budapesten 15-18 évesek között végzett longitudinális vizsgálatok adtak alapot. Magyarországon az alapvizsgálatokat összesen 451, mindkét nemű, 15-16 éves fiatalnál végeztük el, közülük 1999-ben 377-et tudtunk ismételten megvizsgálni. A DMFT index meghatározása mindkét országban fogászati tükör és szonda segítségével, mesterséges fény mellett történt. Bár Magyarországon már 1985-ben bevezették a fluoridtabletta-programot, az még Budapesten is csak vontatottan működött, és az 1990-es években csaknem teljesen megszűnt. A Plauenben végzett horizontális jellegű vizsgálatból 1991-ben és 1995-ben 668 és 586, 15-16 ill. 17-18 éves fiatal adatai álltak rendelkezésre. A városban 1972-től az ivóvízhálózat 1984-es rekonstrukciójáig fluorozták az ivóvizet. Ezután a gyerekeket és a fiatalokat lokális fluor-applikációban és a szájhigiéne rendszeres oktatásával megelőző gondozásban részesítették.

324