Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-10-01 / 10. szám
ezek a szempontok gyakorlatilag nem ellenőrizhetők. A kérdésre adott nem eldönthető válaszok aránya ugyanis meghaladja az 50%-ot. A kiterjesztés mértékére vonatkozóan nehéz értékelni a funkciós lenyomatokat és mintákat a páciens klinikai anatómiai viszonyainak ismerete nélkül. A próbafogsor laboratóriumi elkészítése során az állkapocs centrális relációs helyzetének rögzítése 11%-ban okkludorban, míg a többi (89%) középértékű artikulátorban történt. A fogfelállításnál a rágósík kialakításakor [7] a „Spee”- és „Monson”[2a, b] görbék figyelembevételére kevesebb, mint a fogpótlások felénél került sor. A 2. ábrán sárgával jelzett oszloprész azokat az eseteket szemlélteti, ahol a fogfelállítás a meglévő antagonistához igazodott így, e görbéknek „nincs értelme”. nem értékelhető figyelembe veszi nem veszi figyelembe 3. ábra. A stopvonal figyelembevételének megoszlása. A 3. ábra a szakirodalomból jól ismert és hangsúlyozott [2e, f, n, 4, 7], az alsó fogpótlás stabilitása szempontjából nagy jelentősséggel bíró úgynevezett „stop’Vonal figyelembevételének alakulását ábrázolja. A grafikon piros oszlopa mutatja, hogy rendkívül magas arányban - közel 80%-ban - nem tartják be a fogfelállítás ezen elemi szabályát. Eredményeink, tapasztalataink azt mutatják, hogy a laboratóriumi munkafázisok jelentős része alkalmas a klinikai munkafázisok utólagos ellenőrzésére. így a fogpótláskészítés minőségbiztosítási rendszerének ellenőrzési pontjait képezhetik. Ugyanakkor néhány fontos szakmai kritérium a hagyományos adatátviteli technikákkal - pl. mintavétel - a páciens jelenléte nélkül adekvátan nem ellenőrizhető. 316
