Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-06-01 / 6. szám
szes vizsgálandó implantátumot magában hordta. Az implantátumok behelyezése, a műtéti protokoll, valamint a forgatónyomaték mérése az I. vizsgálatban közöltek szerint történt. Az állatok leölése után az eltávolított femurrészletekből a már leírtakhoz hasonlóan hisztológiai vizsgálatokat is végeztünk. Eredmények A forgatónyomatékok méréseinek az eredményeit mutatja a 10. ábra. A nagy teljesítményű lézerrel kezelt felületek adták a legjobb eredményt: (*i = 56+10,1; x2 = 54±12,5; x3 = 58±11,3; x4 = 62±4,9).-------1 -------1 ------- -------1 1. 2. 3. 4. 5. Vizsgálati csoportok 10. ábra. A II. vizsgálat implantátumainak eltávolításához szükséges forgatónyomatékok átlagértékei. A vizsgálati csoportok számozásai a szövegben. Az egyes csoportok átlag eredményeinek az összehasonlítására szignifikancia-próbát végeztünk egymintás t-próba segítségével. A vizsgálatok csak a második csoportnál, a kis teljesítményű lézerrel kezelt felületeknél mutattak, csökkent értékű, tendenciaszerű különbséget (p<0,05), a többi csoporttal történő összehasonlításban. A kis számú minta miatt az eredmények szórása, a valószínű oka a szignifikáns eltérések hiányának. Mivel a vizsgálatok önkontrollos jellegűek voltak, véleményünk szerint az átlagértékekben megnyilvánuló különbség is jellemzi a csontintegráció mértékének a különbözőségét. A szövettani vizsgálatoknál, az I. vizsgálat eredményeihez hasonlóan, minden implantátum körül csontintegrációt tapasztaltunk. A 36 vizsgált implantátum közül két esetben a velőűrbe benyúló rész körül is megindult a csontosodás. Mindkét eset a nagy teljesítményű lézerrel kezelt implantátum volt. 176
