Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-01 / 4. szám
neutrophil granulocyták nagy tömegéből, baktériumokból, nekrotizált szövettörmelékből állt. Vizsgálatunkban külön csoportot képeztek a hisztológiailag igazolt radicularis cysták és a granuloma apicalék, míg a residualis cysta és a periapicalis abscessus diagnózisú mintákat az „egyéb” kategóriába soroltuk. Eredmények A vizsgált 299 laesio mindegyike a gyulladásos periapicalis kórformák valamelyikének bizonyult. Az összes minta 65,2%-a (195 eset) radicularis cysta, 32,1%-a (96 laesio) granuloma apicale volt. Az egyéb periapicalis megbetegedések közül csak a residualis cysta és a periapicalis abscessus fordult elő, ezek az összes laesio 2,7%-át (8 minta) tették ki. Az elmúlt 6 évben az eltávolított minták száma folyamatosan növekvő tendenciát mutatott. A két leggyakoribb kórforma tekintetében a radicularis cysta előfordulása kismértékben csökkent, míg a granuloma apicale aránya emelkedett. A kapott eredményeket a II. táblázatban foglaltuk össze. A radicularis cysta és a granuloma apicale szövettani megjelenését az 1., 2. és 3. ábra demonstrálja. II. táblázat A kapott szövettani diagnózisok szám szerinti és százalékos megoszlása évekre lebontva Év RADICULARIS CYSTA GRANULOMA APICALE EGYÉB PERIAPICALIS ELVÁLTOZÁS (residualis cysta, periapicalis abseccus) esetszám %-os előfordulási arány esetszám %-os előfordulási arány esetszám %-os előfordulási arány 1992 23 79,4% 6 20,6% 0 0% 1993 21 72,4% 8 27,6% 0 0% 1994 24 77,5% 5 16,1% 2 6,4% 1995 35 79,5% 9 20,5% 0 0% 1996 40 59,6% 23 34,3% 4 6,1% 1997 52 52,5% 45 45,5% 2 2% Az elmúlt 6 évben összesen 299 eset 195 65,2% 96 32,1% 8 2,7% 110
