Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-03-01 / 3. szám
határozásánál nem írta elő az autoklávot, a több garnitúra kézidarabot, nagyteljesítményű exhaustort, a rtg. -készüléket mint előírandó minimális követelményeket. Ugyanakkor hosszabb távon szakmailag elfogadhatatlannak tartja ezen eszközök hiányát, ezért átmeneti jellegűnek tekinti az ajánlott szakmai minimum standardokat, melyeket a jövőben módosítandónak tart.” Az elkészült módszertani irányelveket az Országos Intézet megküldte az Egészségügyi Minisztériumnak, ahonnan — közel két év után - érdemi választ a mai napig nem kaptunk. A Szakmai Kollégiumnak régóta az az álláspontja, hogy a fogszakorvosképzést központilag kell(ene) kézben tartani. Az ügynek különös aktualitást ad, hogy a magánrendelők ill. egészségügyi vállalkozások keretében működő fogorvosi rendelők nem tartoznak abba a sorba, ahol az eltöltött szakvizsga előtti időszak automatikusan beszámít a kötelező két évbe. A helyzetet javítandó és a szakmai színvonal emelése céljából a Kollégium a brit mintájú postgraduális fogszakorvos-képzés hazai bevezetését határozta el („Vocational training”). Ennek lényege, hogy pályázat alapján a rendelők jogot kapnak arra, hogy szakorvosokat képezzenek. A képző orvosok központilag előírt tematika és tananyag alapján végzik munkájukat. így a kiképzés egységessé válik, a színvonal központilag ellenőrizhető és biztosítható. A kérdéssel való foglalkozás nem volt hiábavaló. Az egészségügyi miniszter - Európában is példamutató módon - 1999-ben megjelentette a központi gyakornoki (rezidensi) rendszerről szóló rendeletet, amely kvalifikáltabb, nagyobb elméleti és gyakorlati tudással rendelkező fogszakorvosok kiképzését teszi lehetővé. A rendszer és a felkészítés módja szinte teljes mértékben egyezik a FSZSZK által két évvel ezelőtt kidolgozott javaslattal. A már említett több mint 100 napirend között szereplő néhány egyéb téma: dental higiénikus képzés (amely beindult, és ebben az évben már a negyedik évfolyam végez. Ez azt jelenti, hogy 1997-től szabályos, eurokonform bizonyítvánnyal rendelkező szakemberek képzése folyik, mely alapja lehet főiskolai szintű képzésnek); a HBCS listájának véleményezése; tájékoztató a minisztérium „Fogászati Bizottság” tevékenységéről; a szakvizsga-előkészítő tanfolyam időtartamának módosítása, alap- és ráépített szakvizsgák programja, rezidensképzésből fakadó feladatok. 1998. szept. 25-én változás történt a FSZSZK életében. Prof. dr. Szabó János egyetemi és egyéb elfoglaltságaira hivatkozással lemondott elnöki funkciójáról, melyet a Kollégium elfogadott és új elnököt választott Prof. dr. Fazekas András személyében. Az új elnök nagy szakértelemmel állította össze a Kollégium középtávú munkatervére vonatkozó koncepcióját, melyet a FSZSZK elfogadott. A koncepció megvalósítására a kollégium a résztémákat előkészítő munkabizottságokat választott (szakképzési, minőségbiztosítási, továbbképzési, stomatológiai morbiditás-felmérő, finanszírozási, megelőzési). A bizottságok munkatervet készítettek, munkájukról rendszeresen beszámoltak. A FSZSZK munkájának jelentős részét jelentette ez a tevékenység. Az utóbbi hónapokban elsősorban a fogorvosi szakképzés, a folyamatos továbbképzés, az alap és ráépített szakképesítések kérdései, a rezidensi rendszer, a fogorvosi tevékenységi szabálykönyv tervezete, a fluorral dúsított asztali só bevezetése, a fogászati ellátás jövője és az új Szakmai Kollégium választása szerepeltek az ülések napirendjén. Négy és fél év munkájáról részletesen beszámolni úgyszólván lehetetlen. Ezt részben pótolták azok a beszámolók, amelyeket a magyar Fogorvos, a Fogorvosi Szemle és a Dentál Hírek hasábjain rendszeresen megjelenítettünk (összesen 12 esetben). A Kollégium minden tagja elismerést érdemel munkájáért. Az új évezred első kollégiumának — melynek megválasztására 2000. január 25-én sor került — egyrészt a régi, megkezdett, másrészt az új feladatoknak és kihívásoknak kell megfelelnie. Prof. dr. Orosz Mihály a FSZSZK titkára 93
