Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-03-01 / 3. szám
A tömőanyagok sorrendje a gingivalis tömés-fog határon mért rések átlagainak alapján VI. táblázat Sorszám Anyagnév Átl (ja) P 1. Amalgám 3.50 2. Prisma AP.H. 3.70 3. Estilux Posterior 5.00 4. P30 5.00 5. Concise 6.00 6. P50 7.50 7. Charisma 7.50 8. Durafil 14.00 9. Polofil 25.00 10. Heliomolar 36.00 0.000: szignifikáns nem szignifikáns 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 Megbeszélés Hirtelen fellépő nagymértékű ellentétes irányú hőhatásra rés képződhet a fog és a tömőanyag között [5, 19]. Ha a rés eléri vagy meghaladja az egy mikrométert - tekintettel arra, hogy egy coccus átmérője megközelítőleg ekkora - lehetőség nyílik a baktériumok megtagadására, a tömés és a fog közötti tér elfoglalására, ami másodlagos szuvasság kialakulásához vezethet. A II. és III. táblázatból kitűnik, hogy az általunk használt tömőanyagok közül egyikkel sem lehet tartósan olyan széli zárást biztosítani, amely a másodlagos szuvasság veszélyét teljességgel kizárja [3]. Eredményeinkből szintén kitűnik, hogy a ferdített zománcszélek mellett is csak néhány gyártmány esetében mértünk egy mikrométernél kisebb rést. Ezek közé tartozott a Prisma AP.H (De Trey), a Charisma, Estilux Posterior, Durafil (Kulzer), valamint a P30 (3M, USA) az occlusalis ferdített zománcszél mellett mért értéke alapján. A többi kompozit és az amalgám esetében a résképződés minden vizsgált felszínen meghaladta az egy mikrométert. A kísérletünket követő méréssorozat során jelentős különbségek mutatkoztak a tömés-fog közötti résképződés tekintetében az egyes anyagtani csoportok között. A legjobbnak bizonyult Prisma AP.H (De Trey), Charisma, Estilux Posterior (Kluzer), P30 (3M) a hibridek [13], míg a Durafil (Kulzer) az inhomogén mikrotöltésű kompozitok [8] közé tartozik. Az említett két csoportba tartozó kompozitok 70-80 tömeg%-ban tartalmaznak szervetlen töltőanyagot, ami a tömésszéli résképződésért főként felelős lineáris hőtágulási együttható értékét a fogszövetekéhez közelíti. Más 93
