Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-01 / 3. szám

Fogorvosi Szemle 92. 87-95. 1999. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató: Dr. Mari Albert egyetemi tanár) Szeged Különböző tömőanyagok széli zárásának in vitro összehasonlítása I. Az alkalmazott tömőanyag hatása a széli zárásra DR. KŐHALMI TAMÁS, DR. GORZÓ ISTVÁN, DR. MARI AL­BERT ÉS DR. NAGY KATALIN A konzerváló fogászat régi, mai napig megoldatlan problémája egy olyan tömőanyag megtalálása, amely mind az esztétikai, mind a funkcionális, ezen túlmenóleg a biológiai elvárásoknak egyaránt meg­felel [18]. Ennek érdekében a gyártó cégek újabbnál újabb tömőanyagokat kí­sérleteznek ki, amelyek ma már döntő többségükben fogszínűek, csökkentve ezáltal az esztétikailag hátrányos amalgám felhasználá­sát. Felmerül tehát a kérdés, hogy az új tömőanyagok approximálisan mély, Black szerinti II. osztályú üregek esetén az esztétikumon kívül előnyösebbek-e az amalgámnál [6, 10, 11], illetve hogy a kompozit tömőanyagok a szekunder caries kialakulási gyakorisága tekinteté­ben jobbak-e vagy legalábbis elérik-e azt a szintet, amelyet az amal­gám biztosít [7]. Kísérletünkben erre a kérdésre kerestük a választ, és azt vizsgáltuk, hogy a másodlagos szuvasság kialakulásában fon­tos szerepet játszó, fog-keményszövet és tömés közötti rés mennyiben függ az alkalmazott tömőanyag minőségétől. Anyag és módszer Vizsgálataink során az amalgám és kilenc különböző kompozíciós tömőanyag széli zárását tanulmányoztuk (1. táblázat). Azt néztük, hogy a táblázatban szereplő anyagokból készült tömések és a fog ke­mény szöveteinek eltérő hőtágulási mértéke következtében létrejövő résképződés mekkora a cavitas occlusalis, approximalis és gingivalis határán. Kísérletünkhöz parodontológiai okból eltávolított kis- és nagyőrlő fogakat kettesével gipszbe ágyaztunk, oly módon, hogy a cement-zo-Érkezett: 1998. Április 30. Elfogadva: 1998. május 14. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom