Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-02-01 / 2. szám
mazásra, amelyek a régióban kialakuló fertőzésekben előforduló baktériumok széles körére hatékonyak. Ritkán kerülhet sor bakteriológiai tenyésztési vizsgálatokkal alátámasztott célzott terápiára. A bakteriológiai vizsgálatok gátja lehet, hogy sokszor nehezen kivitelezhető az, hogy a vizsgálati minta a mintavételkor a normál nyálflórával ne keveredjék. Valamint a megfelelő laboratóriumi háttér amely elengedhetetlen az ilyen fertőzésekben gyakran előforduló baktériumok tenyésztésére és identifikálására [4, 5]. Jelen vizsgálatunk során igyekeztünk e két nehézséget leküzdeni, hogy egy megközelítőleg reális képet kapjunk a gyulladásban szerepet játszó aerob és anaerob baktériumflóra összetételéről. így a minták mindegyikét extraorális incízióval nyertük, hogy elkerüljük a száj normál flórájával történő kontaminációt. Az izolált baktériumok és az egyes folyamatokban szerepet játszó baktériumok összetétele mégis többnyire megegyezett a normál nyálflóra baktériumaival. Gyakori izolátum volt az aerobok közül a Streptococcus a-haemolyticus és a koaguláz negatív staphylococcusok, az anaerob baktériumok közül pedig a Gram-pozitív anaerob pálcák és coccusok. Egyetlen esetben sem izoláltunk a bélflórában található Bacteroides speciest vagy egyéb Gram-negatív anaerob baktériumot. A kis számban izolált Gram-negatív anaerob pálcák (Prevotella, Fusobacterium, В. gracilis) a száj normál flórájában megtalálhatóak. A vizsgált 34 mintából 23 esetben vegyese aerob/anaerob baktériumflórát találtunk. Ez azt mutatja, hogy az odontogén tályogok polimikrobiálisak és a kórfolyamatban az anaerobok is jelentős szerepet játszanak. Nagy valószínűséggel a száj higiénés viszonyai szintén hatással lehetnek a tályogok kialakulására, hiszen a szájüregben nagyobb számban kialakuló rezidens flóra jelenik meg a dentoalveoláris tályogokban is. A tenyésztett aerob baktériumok közel 96%-a volt érzékeny clindamycinnel szemben, 98%-a pedig amoxicillin/calvulánsavval szemben. Az érzékenységi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az anaerob izolátumok döntő többsége érzékeny volt clindamycinre, és amoxicillin/clavulánsavra egyaránt (98%). Vagyis az odontogén infekciók során ezen antibiotikumok nagy valószínűséggel hatékonyak a fertőzésben előforduló baktériumflórára. Irodalom: 1. Gill, Y., Scully, C.: The microbiology and management of acute dentoalveolar abscess: views of British oral and maxillofacial surgeons. Br. J. of Oral and Maxfac. Surg. 26, 452, 1993. - 2. Höhne, C.: Anaerobic bacteria of the oral cavity as causative agents of intraoral abscesses. Microecol. Ther. 21, 248, 1995. — 3. Jousimies-Somer, H. R., Paatsama, J., Tarkka, E., Lindquist, C.: Bacteriological findings of odontogenic infections. Anaerob Reference Laboratory, National Public Health Institute and Department of Oral and Maxillofacial Surgery, Helsinki University Central Hospital (HUCH), Helsinki, Findland, 1994. — 4. Külecki, G., Inac Yaylali, D., Kocah, H., Giimrii, O. Z. : Bacteriology of dental alveolar abscesses. Dept, of Microbiology and Oral Surgery, Faculty of Dentistry, Istanbul University, Istanbul, Turkey, 1990. — 5. Lewis, M. A. O., MacFarlane, T. W., McGowan, D. A.: Assesment of the pathogenicity of bacterial species isolated from acuta dentoalveolar abscess using an animal 49
