Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
gálva megállapította, hogy az anaemia diagnózisában nagyban segíthet a nyelv sápadtságának felismerése, amely együtt jár a conjunctiva, a körmök és a tenyér sápadtságával [17]. Luby és misai szintén gyermekeket vizsgálva (1104 fó) megállapították, hogy a nyelv sápadtságának mértéke összefüggésben lehet az anaemia súlyosságával [15]. A vérszegénység igen jellegzetes kísérő tünete a nyelvpapillák atrophiája, amely gyakran önmagában is felhívja a figyelmet az anaemia lehetőségére [3]. Az emésztőrendszeri betegségek jellemző tünete a lepedékkel bevont nyelv. Müller 200 krónikus gastritisben szenvedő betegen 55%ban talált lepedéket a nyelven. Jelen munka célja volt, hogy az 1992-től 1995-ig Budapest III. kerületének tüdő-ernyőfényképszűrő állomásán végzett szájüregi szűrővizsgálat eredményei alapján felmérje az itt megvizsgált 14 éven felüli nem szelektált populáció nyelvelváltozásainak előfordulási gyakoriságát, illetve különböző kóroktani összefüggéseit. Vizsgálni kívántuk továbbá, hogy ezen adatok milyen mértékben hasonlíthatók össze a nemzetközi irodalmi adatokkal. Anyag és módszer A szűrővizsgálatot Budapest II. kerület tüdő-ernyőfényképszűrő állomásának 1992 és 1995 között megjelent 14 éven felüli, nem szelektált betegein végeztük. A tüdőszűrésre érkezők önkéntes alapon vettek részt a szűrésen. A három év alatt 5034 személyt vizsgáltunk meg. Közülük 2903 (58%) volt nő és 2131 (42%) volt férfi. Korcsoportok szerinti megoszlásuk mindkét nemben hasonló volt. A jelentkezőknek először egy 23 kérdésből álló egyszerű kérdőívet kellett kitölteniük, mely a szociális adatok mellett a rizikófaktorokra, mint pl.: dohányzásra, alkoholfogyasztásra, szájhigiénére, szisztémás betegségekre, gyógyszerfogyasztásra, a fogorvoshoz járás gyakoriságára és a szájüregi panaszokra kérdezett rá. A kérdőív második oldalán jelöltük a fogműveket, amelyek összefüggésben lehetnek a szájpanasszal, illetve szerepet játszhatnak a szájbetegségek kialakulásában, valamint a talált elváltozások BNO-kódját és azok lokalizációját Roed-Petersen és Renstrup számítógépes feldolgozásra alkalmas topografikus ábrájának segítségével. A szűréshez vizsgálatra alkalmas széket, koncentrált fényforrást, fogászati tükröket és szondákat használtunk. Az átlagosan öt percet igénybe vevő vizsgálat extra- és intraorális részből állt. Megfigyeltük és feljegyeztük a szájnyálkahártya és a nyelv betegségeit, a fejlődési rendellenességeket és az anatómiai variációkat. Nem jeleztük a népbetegségnek számító cariest és fogágybetegségeket. A kérdőíven rögzített adatokat számítógéppel dolgoztuk fel [6]. 159
