Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-05-01 / 5. szám

Fogorvosi Szemle 92. 151-156. 1999.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató: dr. Fazekas Árpád egyetemi tanár);

SOTE Kórélettani Intézet* (igazgató: dr. Szollár Lajos egyetemi tanár), Budapest

Aceton és nem aceton tartalmú bondanyagok hatásának összehasonlítása patkányfogak pulpális erein1

DR. IVÁNYI IVÁN, DR. BALOGH ÁGNES E.,

DR. ROSIVALL LÁSZLÓ* és DR. NYÁRASDY IDA

Az adhezív töméstechnika során alkalmazott bondanyagok alábélelő anyag nélküli használata - közvetlen mikroretenció a dentinen - biztosíthatja a tömőanyag erősebb elhorgonyzását és tökéletesebb széli záródását. Az újabb fogorvosi anyagok hosszú klinikai megbízhatóságának meghatározója az anyagtani tulajdonságok mellett a biológiai acceptabilitása [13, 15]. Közvetlenül a savval kondicionált dentinfelszínre kerülő ragasztóanyagnak direkt, akut hatása a pulpára azonban még nem tisztázott.

Az élő fogpulpa vérkeringésének mikroszkópos vizsgálatát először Taylor [14] végezte el. Különböző fajok pulpájának megfigyelését öszszehasonlítva a patkányfogat találta a legmegfelelőbb kísérleti objektumnak a pulpális keringés tanulmányozására. Kim és mtsai [7] és Pohto és Scheinin [12] az erek átmérőjén kívül egyéb hemodinamikai paramétereket is vizsgáltak.

Gyógyszereknek és fogászati alábélelő, illetve tömőanyagoknak tesztelését patkánymetszófog-pulpa vitálmikroszkópos modellen elsőként Gangler végezte el [3, 4]. Nyárasdy kompozit fogászati tömőanyagokat vizsgált ezzel a módszerrel [10].

Jelen kísérletünkkel azt vizsgáltuk, hogy különböző bondanyagok - előírásnak megfelelő lege artis használat mellett (mindennemű alábélelő anyag használata nélkül), közvetlenül a vékony pulpális dentinrétegre (40-50 pm) helyezve - milyen akut vascularis elváltozásokat okoznak a pulpális ereken.

1 Kísérletünket OTKA T023937 és ETT 453/96T-13 pályázatok támogatásával végeztük el.

Érkezett: 1999. március 18.

Elfogadva: 1999. április 16.

151