Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-05-01 / 5. szám

BÁNÓCZY JOLÁN 70 ÉVES

Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár 1929. március 2-án született Budapesten.

Most, születésének hetvenedik évfordulóján munkatársai és hálás tanítványai nevében szeretnénk emlékezni rendkívül gazdag szakmai életútjának, munkásságának legfontosabb állomásaira, és felidézni emberi adottságainak azokat a jellemzőit, amelyekkel a magyar fogorvostudomány nemzetközi elismertetésében, a fogorvosképzésben, az oktató-kutató munkában, az iskolateremtésben - a rá jellemző önfeláldozó szakmaszeretetéből, feladatvállalásából adódóan - példamutató, maradandó emléket állított nevének és diszciplínájának egyaránt.

Bánóczy Jolán 1947-ben kitüntetéssel érettségizett az Angolkisaszszonyok leánygimnáziumban. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1953-ban kapott általános orvosi diplomát summa cum laude eredménnyel. A fog- és szájbetegségek témakörből 1956-ban tett szakorvosi vizsgát, jeles eredménnyel.

Pályafutását egyetemi gyakornokként, később tanársegédként (1953- 1970), majd adjunktusként (1970-1974) a Szájsebészeti és Fogászati Klinika Szájbeteg Osztályán kezdte, és alapozta meg. 1970-ben „A szájnyálkahártya elszarusodásának vizsgálata élettani és kóros körülmények között” című értekezésével elnyerte az orvostudományok kandidátusa, majd 1978-ban „A leukoplakia klinikopatológiai jelentősége” című doktori értekezésével az orvostudományok doktora fokozatot. 1974-től 1993-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinikájának volt tanszékvezető egyetemi tanára. 1993-ban önként mondott le a tanszékvezetői megbízásáról, hogy még több időt fordíthasson állandó bel- és külföldi tudományos tevékenységére, közszerepléseire s - nem utolsósorban - a családjára is. Sokoldalú tevékenységét a különböző állami, szakmai és társadalmi szervezetek tíz kitüntetéssel, díjjal ismerték el.

Szűkebb szakmai területe mindvégig a szájnyálkahártya-betegségek, a parodontológia, a konzerváló fogászat, a klinikai és experimentális cariologia (különös tekintettel a cariespreventióra) volt. E témakörökben 334 tudományos közleménye jelent meg magyar, angol, német, francia, spanyol és román nyelven. 400 tudományos előadást tartott Európa csaknem valamennyi országában, továbbá az USA több városában, valamint Indiában és Kubában. 26 tankönyvet, könyvet, könyvfejezetet, monográfiát, egyetemi jegyzetet és számos népszerű tudományos közleményt írt. Kimagasló (nemzetközileg is elismert) szakmai eredményeit jelentősen segítette angol, német, francia, olasz (e nyelveken olvas, ír, előadói szinten vitaképes) és spanyol (olvas, ír) nyelvismerete.

Tudását mindig kiváló érzékkel és fáradhatatlanul tudta átadni. Iskolát teremtett, aspiránsvezetést is vállalt, így számos tanítványa ért el tudományos fokozatot, s közöttük van már egyetemi tanár, docens, adjunktus és főorvos is.

135