Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1998-03-01 / 3. szám
VI. táblázat Gennyes odontogén gyulladásokból izolált mikrobák előfordulási gyakorisága a betegek %-ában Mikroba Kannagara USA 1980 L. Angeles Konow Svéd 1981 Gilmore USA 1988 Boston Mangundjaja Indonézia 1990 Anaerobok Peptococcus 39 28 0 61 Peptostreptococcus 25 10 0 28 G posit, coccus-14 79 0 G negat, coccus-16 23 11 Bacteroides 72 95 75 31 Fusobakterium 10 66 29 7 Aerobok Staphyloco. aureus 10 3 50 47 Streptococcus 30 35 64-Strept.co. viridans-69 36 G posit, pálcák 15 0,5 16 8 G negat, pálcák 13 3 11 4 Az infekció típusa Aerob-anaerob 64 50 74 94 Anaerob 15-6 1 Aerob 21 50 20 5 Kitenyésztett bakt. fajok mintánként 3,3 4 6,1 3,6 A szájüregi gyulladások legfőbb okai a különféle dentális eredetű kórképek, melyek elsősorban a caries és következményes megbetegedéseire, valamint a fogágybetegségekre vezethetők vissza. A gyulladásos kórformák mindennapos előfordulása pedig a lakosság rendkívül rossz fogazati állapotából következik. A Központi Honvédkórház Szájsebészeti és Fogászati Osztályának munkatársai 12 500 sorkatona fogazati szűrését végezték el, és ezen vizsgálatok eredményei mutatják, hogy mindössze 4%-uk rendelkezik ép, 27%-uk pedig szanált fogazattal. 100 egyébként egészséges fiatalember részére a kezelési szükségletben 264 tömés, 220 korona, 111 híd és 14 kivehető fogsor szerepel [30] (VII-VIII-IX. táblázat). A WHO által adott 85% szanáltsághoz képest a magyar célkitűzés 50% (80-as évek) és 70% (1994) volt a teljes lakosságra vonatkozóan, ehhez képest a 27% ebben a korcsoportban mutatja a rossz fogazati helyzetet. Ezen rendkívül elhanyagolt fogazattal rendelkező lakosság körében várható a jövőben is a szájüregi gyulladásoknak a nemzetközi gyakorlatban tapasztaltakhoz képest jóval gyakoribb előfordulása és emiatt a stomatologiai okból történő antibiotikus kezelés. 70
