Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1998-02-01 / 2. szám
A DAS magyar fordítását két, már korábban magyarra fordított [14] általános szorongást mérő skálával (State-Trait Anxiety Inventory „S” és „T” változat) [15] hasonlítottunk össze. A skála „S” (state) változata az aktuális, (adott pillanatban lévő), a „T” (trait) változata az alkati szorongást méri. Mind a „S” mind a „T” változat elérhető pontszáma minimum 20 maximum 80 pont. A kérdőívet négy további adatra vonatkozó kérdéssel (nem, életkor, foglalkozás, családi állapot) kiegészítve a vizsgálati alanyok kitöltötték. A vizsgált személyek egy része (143 fő) fogászati beteg, aki fogászati kezelésre való várakozás közben töltötte ki a kérdőíveket. További vizsgálati mintát szolgáltatott 74 önként vállalkozó harmad-, illetve negyedéves fogorvostan-hallgató, aki a kérdőíveket részben tantermi előadás keretében, részben személyes megkeresés útján töltötte ki. A vizsgált személyek egy része (123 fő) csak a DAS-skálát töltötte ki, mivel a másik két skálával való összehasonlítást a vizsgálat elején még nem végeztünk. A kapott eredményeket a vizsgált paraméterek szerint csoportosítottuk, és az adott csoportok értékeit matematikai homogenitásvizsgálatnak [1] vetettük alá. (Ez a matematikai módszer azt mutatja meg, hogy a vizsgált valószínűségi változó a két mintacsoportban azonos vagy nem azonos eloszlású. Ebből adódik a módszer fő előnye: a két vizsgálati csoport közötti szignifikáns különbség kimutatásához nem szükséges feltételeznünk, hogy a vizsgált minta normál eloszlású, és hogy a két csoport szórása is közel azonos.) Eredmények Az 1. táblázat összefoglalja a vizsgált egyének nemek szerinti megoszlását, illetve ennek hatását a DAS-, a STAI-S-, és a STAI-T- értékekre. A 2. táblázatban a családi állapot befolyásoló hatását mutatjuk be. A „nem házas”, „házas”, és „elvált” kategóriák mellett, egy vizsgálati alanyunk özvegy volt, csak DAS-skálát töltött ki, és ennek értéke 16 lett. Tekintettel a kis esetszámra az „özvegy” kategóriát a táblázatból kihagytuk. A 3. táblázatban az életkor szorongásra kifejtett hatását foglaltuk össze. A 4. táblázat a különböző DAS-értékeknél talált STAI-S- és STAI-T-értékeket mutatja, az 5. táblázat pedig a DAS-értékek megoszlását foglalja össze a fogorvostan-hallgatók és az egyéb vizsgált személyek esetében. Mint az a táblázatokból látható, a DAS-értékekben jelentős különbségek mérhetők a vizsgált paramétereknek megfelelően. Az 1. táblázatból látható, hogy a kapott adatok mindkét nem esetében valamivel magasabbak az irodalomban kapott értékeknél. Corah 1969-es [3] DAS-értékei: férfiak esetén 8,39 nők esetén 9,28 a két nem együtt 8,89. Corah későbbi vizsgálatában [4] ez az érték fér-47
