Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1998-12-01 / 12. szám
a foghiány káros következményeit: a rágóképesség csökkenést, a beszédzavart, és mindenek előtt az esztétikai hátrányokat. Az adatok elemzéséből kitűnik, hogy elsősorban ez utóbbi tényező motiválja a páciensek fogpótlási igényeit. Az 1A. osztály igen sok esetben csak egy-egy őrlőfog (első molaris) hiányát jelenti, ami esztétikai szempontból semmilyen hátrányt nem jelent. Ezzel magyarázható, hogy legkevésbé igénylik a pótlását. A 2A. és 2B. osztály pótoltsága között igen nagy különbség van, pedig a maradékfogak számát tekintve a kettő között nincs jelentős különbség. A 2A. osztályú foghiányok esetében azonban a frontfogak területén általában nincs hiány, ezért esztétikai szempontból kevésbé hátrányos, mint a 2B. osztály, amelyben a frontfogak területén is gyakran vannak sorközi hiányok. Ez is utal arra, hogy a foghiány kedvezőtlen esztétikai hatásának igen jelentős motiváló hatása van. Az alsó és felső azonos osztályba tartozó fogterületén is gyakran vannak sorközi hiányok. Ez is utal arra, hogy a foghiány kedvezőtlen esztétikai hatásának igen jelentős motiváló hatása van. Az alsó és felső azonos osztályba tartozó foghiányok pótoltsága közötti jelentős különbség is az esztétika fontosságára utal, mert a topográfiailag hasonló, vagy azonos alsó foghiányok esztétikai szempontból általában nem olyan hátrányosak, mint a felső foghiányok. Az V. táblázat adatai azt mutatják, hogy a férfiak és nők azonos foghiányainak pótoltsága között igen nagy különbség van a nők javára. Köztudott, hogy a nők számára az esztétika fontosabb, mint a férfiak számára. Az egyes osztályok pótoltsága közötti eltérések természetesen mindkét nemnél azonos előjellel megvannak. Adatainkat pontosan összehasonlítani a nemzetközi adatokkal nem tudjuk, mert a foghiányokat és azok ellátottságát a mienkhez hasonló csoportosításban nem tárgyalták. Bizonyos tendenciák azonban öszszehasonlíthatók. 1992-ben, a korábbi Keletnémetország területén a 35-54 éves korosztályban a foghiányok 44,78%-a volt ellátatlan (4.), majdnem azonos az összes felnőttekre vonatkozó magyarországi adatokkal, ami 45,4%. Ezzel szemben a korábbi Nyugatnémetország területén 1989- ben a 35-54 éves korosztályban a foghiányoknak csak 29,1%-a volt ellátatlan (5.). Függetlenül azonban az ellátottság mennyiségi színvonalától a fogpótlási igények jelentkezését mindkét területen jelentősen, sőt elsősorban az esztétikai szempontok befolyásolták, ahogy ezt a magyarországi adatokból is látjuk. Az esztétikai szempontból fontos metszőfogak, szemfogak pótoltsága a 90%-ot is meghaladja. Ugyanakkor az őrlőfogak pótoltsága lényegesen kedvezőtlenebb. Az alsó első őrlőfogak pótoltsága még a 30%-ot sem éri el a keletnémetországi területen, és még a sokkal jobban ellátott nyugatnémetországi területeken is alig több 50%-nál ezeknek a fogaknak (alsó első nagyőrlő) a pótoltsága (4., 5.). A magyarországihoz hasonló tendencia látható az 1. ábrán, amely egy 1979-ben közölt svédországi adatokat tartalmazó ábrát mutat (5.). 388
