Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1998-12-01 / 12. szám
Megbeszélés Az I-IV. táblázatok a Magyarország 14 év feletti lakosságának fogazati állapotát mutatják protetikai szempontból. 0. osztály, hiánytalan fogazat, 15,6%-ban fordul elő, az átlag életkor 28,0 év. IA. osztály, sorközi foghiány a leggyakrabban előforduló foghiány típus, 35,9%-ban található. Az átlag életkor 38,6 év. IB. osztály, szintén sorközi foghiány, az egyik legritkábban - 3,5%ban - előforduló foghiány típus. Az átlag életkor 46,0 év. 2A. osztály, elsősorban az egy- és kétoldali sorvégi foghiányok tartoznak ebbe az osztályba akkor, ha a maradékfogak között nincs sorközi hiány. Előfordulásának gyakorisága 7,6%. Az átlag életkor 50,8 év. 2A/1. osztály 4,6%-ban fordul elő. Az átlag életkor 61,2 év. 2B. osztály a 2A.-hoz hasonlóan szintén elsősorban egy vagy kétoldali sorvégi foghiányok, de a maradékfogak között sorközi hiányok is vannak. A második leggyakrabban — 18,7%-ban - előforduló foghiány típus. Az átlag életkor 51,3 év. 3. osztály a legritkábban - 1,3%-ban - előforduló foghiány. A maradékfogak a fogívhez viszonyítva átlósan helyezkednek el. Az átlag életkor 57,8 év. T. osztály: a teljesen fogatlan állcsontok aránya 12,8%, a harmadik leggyakrabban előforduló foghiány típus. Az átlag életkor 64,8 év. Ha a férfiak és nők fogazatát összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy bizonyos foghiány típusok az IB., a 2A/1. és 3. osztály szinte azonos arányban fordulnak elő. Ugyanakkor a férfiaknál az 1A. osztály magasabb százalékban, a 2B. és a teljesen fogatlanok alacsonyabb százalékban fordulnak elő, mint a nőknél. Ez azt mutatja, hogy a nők fogazati állapota protetikai szempontból is kedvezőtlenebb, mint a férfiaké. Az alsó és felső foghiányok osztályonkénti előfordulásában jelentősebb eltérések vannak, mint a férfiak és a nők között. Ezek a különbségek az alsó és felső állcsontok közötti anatómiai eltérésekből és a fogelvesztés dinamikájában a két állcsont között mutatkozó azon különbségekből adódnak, amelyeket már az előző közleményünkben leírtunk (2.). Az 1B. osztály előfordulása felül 6,3%, alul 0,7%, a különbség kilencszeres, ami abból adódik, hogy alul csak a szemfogak elvesztése után alakulhat ki 1B. osztályú foghiány, az alsó szemfogak azonban a leghosszabb ideig szájban maradó fogak közé tartoznak. Felül viszont a metszőfogak elvesztése után a szemfogak megléte esetén is kialakulhat 1B. osztályú foghiány. Ezen kívül a felső szemfogak és őrlőfogak elvesztése között nincs olyan nagy időbeni különbség, mint az alsó szemfogak és őrlőfogak között (3.). A 2A. osztályú foghiány előfordulása felső fogívben csak 3,0%, alsó fogívben viszont 12,1%, azaz négyszeres. Ennek elsődleges oka az, hogy az alsó frontfogak (metszők és szemfogak) a leghosszabb ideig 386
