Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)

1998-05-01 / 5. szám

elérők és a frissen végzettek különbsége mínusz 136 fő lesz. Ma Magyarországon egy praktizáló fogorvosra átlagosan 2700 lakos jut. Ha a képzés volumene nem nő, az arány romlani fog, 2002-re várhatóan 2800-2900 fő/fogorvos lesz. 2015-ig, figyelembe véve az 1. ábra tanulságait, az egy fogorvosra jutó lakosszám - amennyiben intézkedés nem történik - ismét közeledni látszik az 5000 főhöz.

A fogorvosi ellátás vonatkozásában elsődlegesnek a rendelkezésre állás, a felkereshetőség biztonsága tekinthető, amely a páciensek számára időben és térben elvárható körülmények között, a fogorvosi alap- és szakellátás igénybevehetőségét jelenti. A korszerű, rendszerszemléletű gyógyítás, a megkereshetőség, a rendelkezésre állás biztonságának humán oldala a fogorvos, a specializált fogszakorvos, és a magasan kvalifikált segédszemélyzet [9], Ha a fogorvosképzés keretszámait nem az ellátandó lakosság szájállapotához és a nemzetközi normákhoz igazítjuk, hanem a lakosság és az állam jelenlegi teherbíró képességét vesszük figyelembe, a történelem megismételheti önmagát. Az 1948. XXIV. törvénycikk 120 fő, az 1959. E.M. 6/1959. (X. 24.) rendelet 150 fő fogtechnikust bocsátott vizsgára, akik mint vizsgázott fogászok szájban tevékenykedhettek. Azt gondolom, ez nem lehet érdeke az ellátásért felelősöknek, a pácienseknek, a lakosságnak, de a fogorvosszakmának sem.

Az önálló tevékenységre jogosult fogorvos képzési ideje hét év. Ma, 1998-ban kellene felelősséggel dönteni, hogy 2005-ben teljes értékű munkaerőként hány fogorvos léphet a piacra, csökkentendő, pótlandó a kimutatott fogorvoslétszám deficitjét. Nem hagyva figyelmen kívül az akkorra remélt uniós elvárásokat és a reményeink szerint jobb gazdasági feltételek piacélénkítő hatását sem.

Rövid elemzésemben - számokkal alátámasztva - kívántam a fogorvosképzés volumenére felhívni a felelős intézmények, a szakma és a széles nyilvánosság figyelmét.

IRODALOM: 1. 1981 Statistical Yearbook, thirts - second issure. United nations, New York, 1983. — 2. A fogorvosképző helyek felelős vezetőinek írásos adatközlése. Debrecen, Pécs, Szeged, 1997. - 3. Az egészségügyi ellátás modernizációja (Tervezet). NM. 1995. — 4. Bánóczy J.: A fogorvos-továbbképzés Európában és Amerikában. Fogorv. Szle. 85, 243, 1992. - 5. Bánóczy J.: A fogorvosképzés alakulása az elmúlt évszázadban, a jelenlegi helyzet és a jövő tendenciái. Fogorv. Szle. 83, 271, 1990. - 6. Berényi B.: A fogászat egyetemi oktatásáról. Fogorv. Szle. 62, 353, 1969. - 7. Dental Education at The Crossroads. IOM Study, DEA. 1996. - 8. Fejérdy P., Fábián T., Lindeisz F. : A lakosság szájállapota és a fogászati ellátás jelenlegi ráfordításai. Tanulmány. Budapest, 1989. - 9. Fejérdy P.: A biztonságos és korszerű fogászati ellátás stratégiája. Konszenzus konferencia, Budapest, 1998. márc., 27. - 10. MOK Fogorvosi Tagozata Országos Nyilvántartása. Budapest, 1997. - 11. Szabó I.: A fogorvosképzés ütemének fokozásáról, korszerűsítésének programjáról. Kézirat. - 12. Szabó Néhány gondolat képzésünk üteméről és a fogorvosi létszámról. Fogorv. Szle. 82, 327, 1989. - 13. World Heath Statistics Annual 1980, World Health Organisation, Geneve, 1980.

135