Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1997-02-01 / 2. szám

szaporítsuk. A másik, sok országban sikerrel bevezetett lehetőség, hogy a pszichológus a maga sajátos gyógyító módszereivel a pácienst közvetlenül támogatja, bekapcsolódva és ezáltal lényeges részét ké­pezve a gyógyító csoport munkájának. Az ápoló személyzet érdemtelenül került az utolsó helyre a kezelő­team tagjai sorában, hiszen ők töltik a legtöbb időt a bent fekvő, még elesett betegek ágya mellett, megismerve saját és családi problémáju­kat, szorongásukat, félelmüket. Ok a szemtanúi az első krízisállapot­nak, mely a beteget a műtét utáni első tükörbe tekintéskor éri, vagy a családot az első látogatás alkalmával [9]. Szakirányú lélektani képzé­sük és munkájukra irányuló fokozott figyelem lenne ezért indokolt. A ráktól való félelem (cancerophobia) oka lehet, hogy a köztudat szerint az orvostudomány tehetetlen a rákkal szemben, de származ­hat olyan környezeti behatásoktól is, mint családtag vagy ismerős végzetes daganatos betegsége. Megfigyeléseink szerint betegeink jó része a daganat kialakulásának okaként többnyire régi balesetet, or­vosi beavatkozást, sérülést hoz fel, vagy a szülőket, ház^istársat hi­báztatja, akiktől a bajt úgymond „örökölték” vagy elkapták. A pontos diagnózis rideg közlését illetően tapasztaltuk, hogy a be­teg ehhez a legritkább esetben ragaszkodik. A tájékoztatásnál tekin­tettel kell lennünk a beteg adottságaira, kerülnünk kell a túlzott, szükségtelen részletekbe menő tájékoztatást, amely a beteg számára éppoly hátrányos lehet, mint a kellő tájékoztatás elmulasztása. A terápiás módszerek közül leginkább a műtétet és a gyógyszeres kezelést fogadják el, amire az lehet a magyarázat, hogy e megoldások más természetű betegségeknél is használatosak, tehát nem utalnak egyértelműen betegségük jellegére. A kezelések következményével azonban nincsenek tisztában. Az irradiációtól vagy besugárzástól talán azért nem idegenkednek sok­kal inkább, mert ezek a mindennapi ember számára egyértelművé te­szik, hogy rákos betegségről van szó. Hazánkban sajnos hiányzik az a pszichés támogatás, ami a pánikhangulatot átsegítve lehetővé tenné, hogy a beteg nagyobb ismeretanyag birtokában pozitívabb szemlélettel forduljon gyógyulása irányába, értelme legyen a betegségét kialakító té­nyezők azonnali kiküszöbölésének, s a betegség tudatában, de a gyógyu­lás lehetőségét mindenkor szem előtt tartva irányíthassa további életét. Megbeszélés Elmondhatjuk, hogy a tumorterápiában a betegség izolált, csak szo­matikus megoldásra törekvő gyógyítása, a kezeléseket végző team tagjainak hosszú, idő- és energiaigényes munkabefektetése az esetek jó részében nem hozza meg a külföldön már másként elfogadott, kí­vánt eredményt. A tumorbetegek gyógyításával foglalkozó összes szakember tisztában van azzal, hogy jelenleg a rákbetegség pontos patomechanizmusa még nem ismert, gyógyítása nem egyszerű és ese­58

Next

/
Oldalképek
Tartalom