Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1997-11-01 / 11. szám
Minden rajzolatot mindkét oldalt 3-szor ismételünk meg, minden esetben új lapokat helyezve a készülékre. A condylus sagittalis szögértékének leolvasása során a görbe kiindulópontját (origó) és az ettől egyenes vonalban 5 mm-re található pontját (ezt a pontot a regisztrálólapon a gyárilag berajzolt körív és a pályagörbe metszéspontja adja) összekötve és azt meghosszabbítva meghatároztuk a szögértéket ahol ez az egyenes metszi a regisztrálólapocska szélét. Mivel 46 résztvevőt vontunk be a vizsgálatba, mindkét oldalt háromszor 46 (138-138), összesen tehát 276 szögértéket kaptunk. A mérési eredményeket a nemeket és oldalt figyelembe véve statisztikai módszerrel vizsgáltuk eloszlásuk és szórásuk szerint is. Elemeztük, hogy a kapott érték átlagának hány százaléka esett a középérték 2,5°-os környezetébe. Ezenkívül két statisztikai próbát végeztünk a mérések homogenitására. Az első a szórásanalízis, ahol azt vizsgáltuk, hogy a mérések, mint tényezők gyakorolnak-e valamilyen hatást a mért értékekre. A második vizsgálat azt döntötte el, hogy a mindkét oldalt egymás után követő 3-3 adat véletlenszerűen követi-e egymást, vagy pedig van bennük valamilyen szabályszerűség. Eredmények A condylus sagittalis pálya regisztrátumának szögértékeiből a három mérést figyelembe véve képeztünk egy mérési átlagot minden ízületre vonatkozóan. Ezt a mérési átlagot használtuk a későbbiek során a statisztikai próbákhoz. A mérési átlagok középértéke 52,2° (1. ábra), az adatok eloszlása pedig a Gauss-eloszlást követi. A legkisebb mért érték 35°, a legnagyobb pedig 73° volt, tehát igen széles határok között váltakoztak az értékek (2. ábra). A jobb és bal oldali értékeket vizsgálva az eloszlás jellege nem változik, a középértékek viszont eltérőek (jobb: 51,1°; bal 53,4°). Annak eldöntésére, hogy van-e szignifikáns különbség az oldaliság vonatkozásában, t-próbát végeztünk független mintákra vonatkozóan. 95%-os szignifikanciaszinten nem találtunk különbséget, a 90%os szinten azonban a bal oldal értékei szignifikánsan nagyobbaknak bizonyultak. A férfiak condyluspályájának átlagértéke 52,7°, a nőké pedig 51,7° volt (3. ábra) az értékek között a t-próba szignifikáns különbséget nem mutatott. Vizsgáltuk még a középérték (52,2°) 2,5°-os környezetébe eső értékeket (4. ábra). Az ebbe a tartományba eső értékek száma 25 volt (ez 72%-os arányt jelent). Megközelítőleg azonos arányban kaptunk magasabb, illetve alacsonyabb értékeket (31 és 36 esetben). Megvizsgáltuk továbbá a három mérés átlagának az első méréshez viszonyított eltérését is. A legkisebb eltérés 0°, a legnagyobb pedig 3,33° volt (5. ábra). Az értékek homogenitására vonatkozóan szórásanalízist és futáspróbát végeztünk. A szórásanalízissel azt bizonyítottuk, hogy a mérésnek mint faktornak nincs szignifikáns hatása a mért értékekre. A futáspróbával pedig azt bizonyítottuk, hogy az egy ízületben elvégzett 3 mérés értékei szorosan egymáshoz tartoznak, bennük szabályszerűség figyelhető meg. 337
