Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1997-10-01 / 10. szám
Megbeszélés A festékpenetrációs módszerek használata a szélizárás-vizsgálatokban nagyon elterjedt. Előnye, hogy viszonylag olcsó és egyszerű eljárást követően megjeleníthető és mérhető a széli zárás hiányosságának következtében penetráló festék. A leggyakrabban használt festék a metilénkék. Stewart [15] már 1958-ban leírta, hogy áthatol a dentintubulusokon, és zavarná ezzel a kiértékelést. A vizsgálatoknál a bentrekedt levegőbuborékok hátrányosan befolyásolták a penetrációs eredményeket [2]. Az eredmények megbízhatóbbá tételéhez volt szükség a vákuumos technika bevezetésére a kísérletek végzése során [13]. A vákuumos technika bevezetése ellenére sem váltak megbízhatóvá a festéses eljárások, és a kísérleti eredmények sem mutatkoztak megbízhatóan megismételhetőnek [11]. A festékes módszerek legnagyobb hátránya, hogy a mért eredmények fiziológiás viszonyokra nem értelmezhetők. Pashley és munkacsoportja [10] alkalmazta először a folyadéknyomásos módszert retrográd gyökértömések széli zárásának kvantitatív mérésére. Ennek a módszernek a módosítását dolgozták ki Wu és mtsai [20], és alkalmazták gyökértömések esetében is. Wu és mtsai [21] összehasonlító vizsgálata alpján a folyadéknyomásos módszer sokkal érzékenyebb a festékpenetrációs módszernél. Ezt a módszert alkalmazva kiszámítható a széli zárás hiányosságából adódó legszűkebb rés átmérője, a Hagen- Poisseuille-egyenletból [10, 17]. Mint a képletből kiderül (a folyadékátáramlás egyenesen arányos a kapilláris sugarának negyedik hatványával) a mért folyadékpenetráció igen érzékenyen kifejezi a rés átmérőjét. Ezért alkalmas a módszer arra, hogy a mérés során szerzett kvantitatív értékek klinikai jelentőségét megbecsüljük. A kísérletünk során mért folyadékpenetrációs eredményeket fiziológiás viszonyokra való alkalmazása érdekében a következő értékhatárokba [20] csoportosítottuk: 4 pl alatti értéknél a baktériumok penetrációja gátolt (a rés átmérője kisebb mint 2 pm. 5-20 pl-ig a baktériumok beszivárgása akadályozott a fogszövet és a tömőanyag közötti térbe (a rés átmérője 2-5 pm között van). 20 pl feletti érték esetén a baktérium penetrációja akadálytalanul megy végbe. Hozzá kell tenni, hogy a baktériumtoxinok penetrációja egy hoszszabb vizsgálati periódusban fontos tényezővé válhat. Az alkalmazott folyadékáramlásos módszer értékhatárait a klinikai vonatkozás tekintetében újabb vizsgálatok még módosíthatják. Mindenesetre az itt leírt folyadékáramlásos vizsgálat a mikrorés mérésére a ma ismert módszerek legjobbika. Egyenes és görbült gyökércsatornákon végzett gyökértömés széli zárását összehasonlító vizsgálatot csak néhány közleményben adtak közre. Ezek szerint egyenes csatornákon nem mértek jobb eredményt [5]. Mann és McWalter [7], valamint Leung és Gulabivala [6] ugyan statisztikailag szignifikáns különbséget nem találtak de festékpenetrációs vizsgálattal az egyenes csatornákban nagyobb lineáris festódést figyeltek meg. 304
