Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1997-10-01 / 10. szám

Az extrahált fogakat a fogászatban használt lenyomatanyagba, Si­­lodentbe (Ferrokémia, Magyarország) ágyaztuk be egyenként úgy, hogy megkötéskor kb. 20-30 mm-es élvonalú hasábok keletkeztek, majd ezeket 1-tól 40-ig sorszámoztuk. A hasábok 4 ellentétes sarkába a röntgenfelvétel iránya felismerésének céljából két-két különböző méretű fémgolyót helyeztünk. A fogak trepanálása után a munka­­hossz-meghatározás Thomson és mtsai [16] szerint 15-ös méretű Kerr-tágítóval (Kerr, Olaszország) történt, majd a feljegyzett értékek korrigálásának mértékét kétirányú röntgenfelvétel (klinikai és proxi­­mális nézet) segítségével határoztuk meg. A munkahossz meghatáro­zása után a gyökércsatornák megmunkálását step-back technikával végeztük. Az esetlegesen képződött csúcsi törmelékdugót egy 10-es méretű Kerr-flex reszelővei (Kerr, Olaszország) átlyukasztottuk a jobb átjárhatóság érdekében. A gyökércsatorna megmunkálását 15-ös méretű Kerr-flex reszelő­vei kezdtük, a MAF (master apical file) 30-as méretű volt. A meg­munkálás befejeztével a gyökércsatornákat 10 ml fiziológiás sóoldat­tal átmostuk. A szárítást papírpointtal (Kerr GmbH, Németország) végeztük. Guttapercha point (FKG, Svájc) és a két vizsgált gyökértö­mő paszta egyikének a felhasználásával elvégeztük a gyökerek tömé­sét laterális kondenzációs módszerrel mind az egyenes, mind a görbe gyökércsatornák esetén. A vezér guttaperchacsúcs mérete megegye­zett a MAF méretével (0,30 mm). A már meglévő két csoportot tovább osztottuk a gyökértömő anyag szerint, az egyik csoportot Sealapex-szel, a másikat pedig Pulp Canal Sealer-rel gyökértömtük. A gyökértömések ellenőrzésére kétirányú röntgenfelvételt készítettünk (klinikai és proximális nézet). A fogakat a mérések előtt és a mérések közötti időben kiszáradásuk elkerülése érdekében 100%-os relatív páratartalmú közegben tartottuk. A szélizá­rást egy zárt rendszer segítségével kvantitatív módon határoztuk meg. A fogakat a mérő rendszerbe való helyezés előtt csúcsi részüktől mérve egységesen 10 mm hosszúra levágtuk a turbinafuróval, vízhűtés mel­lett. A fogakat műanyag csőbe helyeztük, és kettős drótligatúrával rögzítettük. A műanyag és a fog közötti rés tökéletes zárásának biztosí­tására Charisma Dentin bondot (Kultzer, Németország) és zománc­­bondot (Kultzer, Németország) használtunk. A rendszer nyomásadó részébe kb. 5 ml desztillált vizet juttattunk. A fogak apicalis végéhez egy másik gumicsövet applikáltunk, amelyhez egy 1 pl-es beosztású pipettát illesztettünk. A mérés előtt a desztillált vízzel feltöltött pipet­tába egy kb. 2-3 cm hosszú levegőbuborékot juttattunk és ezt a 0 beosz­táshoz állítottuk be. A kísérlethez használt desztillált víz hőmérséklete 20+1 °C volt, és ezt a folyamat során rendszeresen ellenőriztük. A folyadékáramlás-mérést a gyökértömés megkötése után, egy hó­nap múlva és három hónap múlva végeztük. Az eredmények alapján a négy változó (anyag, csatornaforma, mikrorés nagysága és az eltelt idő) közötti összefüggéseket loglineáris statisztikai módszerrel vizs­gáltuk. 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom