Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-01 / 1. szám

dó Ог-gáz elnyelődik a képződő NaOH-oldatban. Hazánkban az or­vosi célra előállított nátrium-hipoklorit oldat meglehetősen drága. Felvetődik ezért a kérdés, hogy mennyire bomlékony, következéskép­pen mennyi ideig tartható el anélkül, hogy antimikrobális hatása jelentősen csökkenne. Stabilitását többek között befolyásolja a kon­centráció, a pH, a tárolási hőmérséklet, az UV-fény, amely a fent leírt kémiai folyamatot elősegíti, a levegő C02-tartalma, szerves anyagok (vér, nyál, baktériumok) és fémek (Ni, Co, Cu), melyek a bomlást ka­talizálják, így kloridok keletkeznek [2, 3, 5, 7]. A gyökérkezelések során a gyökércsatorna átöblítésére 0,5%- 5,25%-os koncentrációjú oldatát ajánlják [5]. Leginkább a kb. 2,5- 2,6%-os koncentrációjú oldat használatos [8, 9]. A külföldi fogorvosi gyakorlatban a nátrium-hipoklorit oldatot igen gyakran kereskedelmi forgalomban kapható háztartási fehérítőszerből állítják elő. Az endo­­dontiában használt háztartási NaOCL-oldatok közül számos ország­ban kedvelt a Clorox fehérítőszer (Clorox Co; Oakland, Ca) [3, 5, 6, 7]. Az eredetileg nem gyógyászati célokra gyártott szerek használatának feltétele, hogy az alkalmazandó anyag egészségkárosító összetevőt ne tartalmazzon. A Cloroxot mint gyökércsatorna átöblítésre alkalmaz­ható szert először Lewis ajánlotta 1954-ben [7]. A háztartási fehérítő­szerből a kívánt koncentrációjú NaOCL-oldatot desztillált vizes higí­­tással kapjuk. A Cloroxot gyártó cégek általában 2 év felhasználhatósági időt ad­nak meg bontatlan csomagolás mellett. Az eltarthatóság, vagyis a fertőtlenítő hatás megőrzése az oldat aktív klórtartalmával jellemez­hető. Piskin és mtsai. [7] különböző koncentrációjú Clorox oldatok stabilitását vizsgálták szobahőmérsékleten ill. hűtőszekrényben tá­rolva. Kimutatták, hogy a különböző feltételek mellett vizsgált olda­tok 200 nap után sem bomlottak jelentős mértékben. A Clorox (Henkel Polska S.A.) néhány éve Magyarországon is for­galomba került. A jelen vizsgálatnak az volt a célja, hogy a már kül­földön elterjedten használt Clorox háztartási fehérítőszer Magyaror­szágon is forgalomba került változatának szennyező elemeit, ill. ösz­­szetevóit meghatározzuk. Anyag és módszer A vizsgálatunkban felhasznált Clorox-minta kereskedelmi forgalom­ból származik. Az oldat szennyező elemtartalmának és nátriumkoncentrációjá­nak meghatározásához atomemissziós spektrometriát alkalmaztunk [1]. Az alkalmazott Atom Scan 25 ICP (Thermo Jarrell Ash Corpora­tion, USA) készülék induktív gerjesztésű plazmaemissziós spektro­méter, melyben 2 kW teljesítményű rádiófrekvenciás generátor (27,12 Mhz) által indukált 8000-10000 K°-os argonplazma gerjesztődik. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom