Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1997-04-01 / 4. szám
Fogorvosi Szemle 90. 107-110. 1997. A Magyar Hipnózis Egyesület, Fogorvosi Munkacsoport (vezető: dr. Kelemen Pál és dr. Vértes Gabriella), Budapest A hipnózis alkalmazása a sztomatológiában DR. KELEMEN PÁL ÉS DR. VÉRTES GABRIELLA A hipnózist ma már az orvostudomány legkülönbözőbb területein egyre gyakrabban alkalmazzák. Hazai vonatkozásban a sztomatológia területén ez a módszer ma még nem eléggé terjedt el. A hipnózis alkalmazása a fogászati-szájsebészeti kezeléseknél, pedig alapvetően megváltoztatná a beavatkozások hatékonyságát és légkörét. Az utóbbi évtizedekben amerikai, angol, svéd és német fogorvosok külön társaságot alapítottak: hipnodontáknak nevezik azokat a sztomatológusokat, akik hipnózist alkalmaznak a különböző fogászati beavatkozásoknál. A név Krogertől származik, aki 1984-ben megalkotta a „hipnodonta” megjelölést. Alkalmazás A hipnózist szakterületünkön a következő esetekben alkalmazzuk: 1. Helyi érzéstelenítés helyett az alábbi indokok esetén: a beteg fóbiás félelme az injekciótól, allergiánál, asztmánál, adrenalin alkalmazásának rizikófaktora a páciens egyéb betegsége miatt. 2. A szájsebészet, a konzerváló fogászat, a protetika, a gyermekfogászat egyes munkafázisaiban: hosszan tartó beavatkozásoknál, koronák előkészítésekor, fogbeültetéseknél, bölcsességfog eltávolításánál, harapásvételnél, amikor a beteg öklendezési ingere, collapsushajlama, esetleges agresszivitása megnehezíti a kezelést mind a páciens, mind az orvos számára. 3. Pszichoterápiaként, ahol összefüggés áll fenn a sztomatológia területével: trigeminusneuralgia, analgesia dolorosa, atípusos arcfájdalom, bruxizmus, gingiva bizarr fájdalomérzése. Azokban az esetekben, amikor a belső pszichés feszültségek egy idő után szomatikus fájdalommá, illetve tünetek formájában tükröződnek. Természetesen a pszichoterápiát megelőzi az organikus vizsgálat mind neurológiai, mind sztomatológiai szakrendelésen. Érkezett: 1995. január 16. Elfogadva: 1996. február 16. 107
