Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1997-04-01 / 4. szám
Megbeszélés Fogászati, szájsebészeti kezelések során ismert szövődmény a szövet közti emphysema kialakulása. Ennek kialakulására kell gondolnunk gyorsan kifejlődő arcduzzanat esetén. Tünetei közül diagnosztikus értékű a duzzanatot tapintva a crepitatio, valamint a röntgenfelvételen látható levegőárnyékok. Jellemző tünete lehet még a bőr hyperaemiája az emphysemás terület felett, a fájdalom mely az emphysema növekedése során éles jellegű [15]. A mediastinalis emphysema legjellegzetesebb tünete a mellkasi fájdalom, mely retrosternalisan jelentkezik, és kisugárzik a vállakba, karokba. A fájdalom kialakulásának oka a feszülés és a fascia-lemezek dissectiója. Dyspnoe és dysphagia is kialakulhat az emphysema továbbhaladási irányától függően. Differenciáldiagnosztikailag fontos elkülönítenünk az angioneuroticus oedemától, a haematomától és a gáztermelő baktériumok által termelt gáz okozta tünetektől. Ennek realitását igazolta az, hogy a harmadik esetünk során a beteg a nyakán kialakult bőr alatti levegőgyülemmel először sebészeti osztályon jelentkezett, ahol a putrid fertőzéstől tartva azonnal ellátták gázoedema-antitoxikus savóval, és csak ezt követően utalták osztályunkra. Az elkülönítést elősegíti a duzzanat kialakulásának gyorsasága, az oki tényező jelenléte valamint a szövetközti emphysema jellemző tünetei. A crepitatio a legfontosabb tünet, amely nem jellemző sem az angioneuroticus oedemára, sem a haematoma képződésére. A röntgenfelvételen a szövetközti emphysemára jellemző levegőárnyékok szintén segítséget nyújtanak az elkülönítésben. A mediastinalis emphysema okozta mellkasi fájdalmat fontos elkülönítenünk a myocardialis infarctus, a tüdőembólia, az aortadissectio, a pneumothorax és a mellkassérülések következtében kialakult fájdalmaktól. Differenciáldiagnosztikus célból minden esetben mellkasröntgen készítése szükséges. Az arc lágy részeinek kötőszöveti terei összeköttetésben állnak a spatium retropharyngeummal mely a Th 1,2 csigolyákig húzódik, és összeköttetésben áll a spatium parapharyngeummal, lejjebb a spatium pretrachealéval, illetve ezen keresztül az elülső mediastinummal. A spatium retropharyngeum mögötti kötőszöveti rés felül a koponyalapnál kezdődik, hátsó határát a fascia prevertebralis alkotja, kapcsolatban van mediastinum posteriussal. Az ide bejutott levegő így a hátsó mediastinumba és a retroperitoneumba is bekerülhet [9, 21]. Levegő kerülhet a mediastinumba a tracheobronchialis rendszerből a nyak vagy a mellkas tompa vagy penetráló sérülése során, amikoris a tüdőből a marginális alveolusok rupturája miatt levegő kerül a tüdő interstitiumába és a tüdóhilus perivascularis kötőszövetén keresztül a mediastinumba. Fogászati kezelések kapcsán a turbinából (240 kPa), ill. a puszterból (180 kPa) nyomással kiáramló levegő a fogak subgingivalis preparálásakor, V. osztályú cavitas alakításakor a gingivanyak laza szöve-102
