Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-03-01 / 3. szám

Ezt a fogorvosi klinikai alkalmazást áttekintő rész követi, összehasonlítást adva a klasszikus sebészi eljárásokkal. Egyúttal körvonalazza az indikációs területet. A fejezet végén egy fogorvosi berendezéssel szemben támasztott követelményekről, illetve a generátortökéletesítés lehetséges módozatairól szól. Áttekinti a feszültség-, illetve teljesítményszabályozós készülékek nyújtotta előnyöket és hátrányokat. Az ötödik fejezet a tudományos munka összefoglalását adja. A kutatómunka ered­ményeként megadja a vizsgált sebészi beavatkozások elvégzéséhez legkedvezőbb elektromos paramétereket. A 37 betegen végzett, összesen 66 sebészi beavatkozás során fájdalom, áramütésérzés, nem szándékozott coagulatio elenyészően ritka volt. A sebgyógyulás minden esetben komplikációmentes volt. Ugyanakkor a szerző felhív­ja a figyelmet arra, hogy a beavatkozást végző személy rendszerint nem észleli az elektród véletlenszerű kontaktusát a jól vezető képletekkel, mint pl.: fémrekonstruk­ció, desmodontium. Az összegyűjtött adatok kiindulási alapként szolgálnak a fogorvosi nagyfrekven­ciájú elektromos sebészeti generátorok elektrotechnikai fejlesztéséhez. A hatodik fejezet két függeléket tartalmaz, melyek táblázatos formában ismerte­tik a műtéti protokollt, a .sebgyógyulást az egyes műtétcsoportok vonatkozásában, illetve az elektromos mérések részletezett adatait. A tanulmányt irodalomjegyzék, köszönetnyilvánítás és névmutató zárja, megérté­sét összességében 58 ábra és 5 táblázat segíti. Dr. Gáspár Lajos és dr. Perényi János Ingrid Grunert: Die Kiefergelenke des Zahnlosen. Eine anatomische und klinische Untersuchung. (A fogatlanok állkapocsízülete. Anatómiai és klinikai vizsgálat) Quin­tessenz, Berlin, 1995. 120 oldal, 85 ábra. Ára 176 DM Ingrid Grunert egyetemi docens (Innsbruck) habilitációs dolgozatát adta ki könyv formájában a Quintessenz kiadó. A dolgozat szerkezetileg a következő részekre tagolódik: bevezetés, anatómiai vizsgálatok, klinikai vizsgálatok, megbeszélés, köszönetnyilvánítás, irodalomjegyzék, regiszter. A könyv szép kiállítású, azonban néhány színes ábra gyenge minőségű (életlen). A bevezető részben részletes irodalmi áttekintést olvashatunk az állkapocsízület occlusiós viszonyokkal, fogatlansággal, izomzattal, diszfunkcióval kapcsolatos elvál­tozásairól. Külön alfejezet szól az ízület morfológiai átépüléséról, az anatómiai vizsgálatok­ról, a fogatlan páciensek vizsgálatáról és rehabilitációjáról, a vertikális dimenzió jelentőségéről és a képalkotó diagnosztikai eljárásokról. Az anatómiai vizsgálatok című fejezet igen részletesen tárgyalja a vizsgálati mód­szereket, a condylus és a discus morfológiáját, rehabilitációját és a kóros elváltozáso­kat. A fejezet végén leírt következtetések: 1. A condylusok igen nagy individuális vari­ációt mutatnak méret és forma szempontjából. 2. A discus és a condylus funkcionális egységet képez. 3. Az állkapocsízületeket nem külön-külön, hanem mindkét oldalit megfigyelve kell értékelni. Gyakrabban fordul elő az a variáció, hogy az egyik ízület külső része károsodott és a másiknak a középső, illetve mediális területe, mint a tükörszimmetrikus lokalizáció. 4. Az állkapocsízület átépülése a leggyakoribb kóros elváltozás fogatlan pácienseknél, és ez megfigyelhető normális discus-condylus vi­szony esetén is. 5. A discus elvékonyodása, illetve perforációja mindig az ízület át­­épülésével együtt fordul elő (progresszív és regresszív formával egyaránt). 6. A vizs­gált 52 ízületből csak 12 volt elváltozásmentes, kilencnél arthrosisos folyamat volt megfigyelhető. 7. Központi állkapocshelyzetben az esetek egyharmadánál a discus elülsőbb helyzetben volt található. 8. Patológiás elváltozások ritkábban, de a mediá-99

Next

/
Oldalképek
Tartalom