Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-01 / 1. szám

szájnyálkahártyán bevérzett hólyagok, véres, pörkös elváltozások láthatók. Néhány napon vagy héten belül halálos [7, 25]. Az EBH felismerése és kezelése — a nagy előrehaladás ellenére is problémás (E-vitamin, Diphedan, kortikoszteroidok). Bár a nemzetközi irodalomból jól ismertek az EBH fogászati jellemzői, a hazai sztomatológiai szakirodalomban átfogó leírásával nem találkozunk. Esetünk közlésével és a vonatkozó irodalom feldolgozásával kívánjuk ezt a hiányt pótolni. Esetismertetés P. R. 12 éves fiúgyermek barnán-sárgán elszíneződött fogai miatt jelent­kezett a Gyermekfogászati Klinikán. Fogstatusa az 1. és a 2. ábrán látható. Vegyes fogazatának összes fogát - a tej és a maradó fogakat egyaránt — érintette az elváltozás: az egysze­rűbb sárgás elszíneződéstől a mély carieseken át a letört koronáig minden zománckárosodási fokozatot észleltünk. Az elkészített OP-felvételen (3. ábra) látható, hogy az elváltozás a maradó fogak gyökereit nem érinti. Az eltávolított tejmolarisok (4. ábra) szövettani feldolgozásra kerültek, a szö­vettani diagnózis: amelogenesis imperfecta volt. A száj nyálkahártyán elvál­tozást nem észleltünk. Az erősen abradált fogak védelmére és a harapási magasság megemelése érdekében először a hatos fogakra, majd a frontfogakra és a fogváltás után a praemolarisokra is ideiglenes koronákat készítettünk (5. ábra). A hárma­sok előtörése után történik meg a beteg végleges protetikai rehabilitációja. Betegünk korábban többször feküdt gyermek-bőrgyógyászati osztályon epidermolysis bullosa diagnózissal. A combon, a pelenkás területen és a kézuj jakon két hónapos kora óta recidi váló bullosus, ill. erodált jelenségeket észleltek. A pontos diagnózis céljából a combon lévő eruptiót excindálták, és szövettannal erősítették meg a klinikai diagnózist. Jobb térdén sérülés után kialakuló, gyógyhajlamot nem mutató hámhiány miatt is hosszú ideig állt kezelés alatt (E-vitamin, Diphedan, Chlorophyll gelatin, Tetran-hydro­­cortison, hűtőpaszta), végül is az elváltozást in toto eltávolították. A beteg bőrgyógyászati gondozása folyamatos; ugyanígy fontosnak tart­juk a rendszeres fogászati ellenőrzését és a korának megfelelő szakellátását. Megbeszélés A kutatás ugrásszerű fejlődése ellenére sem tudott pontos választ adni az EBH fogazati betegségének keletkezésére [18]. Figyelemre méltó Sauk [221 és mtsai teóriája, mely szerint a genetikailag meghatározott zománchypo­­plasiát a fogszerv (csíra) vascularis zavarai váltják ki, nem pedig az amelo­­blastok szerkezeti, patológiás változásai. A szakirodalomban — az EBH-val kapcsolatos — fellelhető fogazati anomáliák a következőkben összegezhetők: hiányos fogazat [4]; a fogak elcsökevényesedése [14, 23]; szabálytalan, diastemás fogazat [13]; igen ma-8

Next

/
Oldalképek
Tartalom