Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-10-01 / 10. szám
Fogorvosi Szemle 89. 325-331.1996. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Fogpótlástani Klinika (igazgató: dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika (igazgató: dr. Dénes József egyetemi tanár), Budapest Az első maradó molaris elvesztésének következményei DR. DÉNES ZSOLT, DR. FÁBIÁN GÁBOR és IFJ. DR. KAÁN MIKLÓS Az első maradó molarisok (hatosok) extractiója, illetve annak indikációja régi vitatéma a klinikai fogszabályozásban. A kérdésnek természetesen vannak fogszabályozási, de protetikai vonatkozásai is, hiszen a hatosok a rögzített készülékes fogszabályozás legfontosabb horgonylatai, illetve pótlásuk gyakran nehéz feladatot jelent. A fogorvosi szakirodalomban a hatosok extractiójának ajánlása közel 200 éves. Fox 1803-ban írja le a hatosok szisztematikus eltávolítását cariesprophylaxis miatt [6]. Valóban a 6-10 éves korosztály leggyakrabban szuvasodó foga az első maradó molaris [3, 12]. A cariesprophylacticus szempont mellett a fogszabályozási is felmerült McLean-nél, 1855-ben [9]. A szerző leírja, hogy a frontális fogívszűkület korrekcióját és a praemolarisok gyorsabb elótörését elősegíti a hatosok szisztémás eltávolítása. Emellett, különösen az alsó állkapocsban meglévő bölcsességfogak is normális occlusióba tudnak majd előtörni a 17-18 éves kor tájékán. Ezeket a fogakat a korai hatos extractiója nélkül az esetek túlnyomó többségében sebészi úton kell eltávolítani. Angle első iskolájában minden fogra vonatkozóan megtiltja az extractiót fogszabályozási indikáció alapján, elsősorban a hatosokét, mivel ezek az „occlusió kulcsai” [1]. Később módosította álláspontját, miszerint megfelelő indikáció alapján szabad fogat húzni a fogszabályozásban, hatost azonban nem. Hotz szerint a hatosok extractiójának fogszabályozási indikációja nincsen, kihúzásuk akkor jön szóba, ha megtartásukra 30 éves korig nincsen esély destruktív caries, inkoplett gyökértömés és gyulladások miatt [7]. Egyetlen kivétel lehet: scelettalis nyitott harapás esetén a harapási magasság csökkentése. De itt is tekintetbe kell venni, hogy a hetesek áttörése és occlusióba kerülése révén a harapási magasság újból növekszik [7, 10]. Érkezett: 1996. május 26. Elfogadva: 1996. június 27. 325
