Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-10-01 / 10. szám
iskolai menzán eszik-e, 3. milyen gyakran eszik édességet, 4. mos-e utána fogat, 5. szénsavas üdítőitalokat fogyaszt-e, 6. cukorpótlókat használ-e, 7. van-e valamilyen különleges táplálkozási szokása (pl. vegetáriánus, lakto- vagy gluténérzékeny stb.)? Az 1993-ban, illetve 1994-ben végzett tanulók adatainak kiértékelését végeztük el. Két iskolából összesen 449 karton került feldolgozásra ebből 200 fiú és 249 lány. A megvizsgáltak közül 201 gyermek kért, és 248 gyermek nem kért klinikánkon kezelést. Minden esetben külön számoltuk a D-, M- és F-értékeket, valamint a DMFT-indexet. M-nél csak a caries miatt eltávolított fogakat vettük figyelembe, s kizártuk a vizsgálatból az orthodontiai kezelés miatt eltávolított, egyébként egészséges fogakat. A feldolgozás második részében szűkítettük a vizsgálati kört. Hogy a gyermekek fogazati állapota követhető legyen, csak azokat vettük figyelembe, akik 5.-től 8. osztályig minden évben megjelentek a szűrésen. így 183 fő maradt a kezelést kérő, és 210 a kezelést nem kérő csoportban. Kizártuk továbbá a kezelést nem kérő csoportból azokat, akiknek a 8. osztályban végzett vizsgálaton nem volt szuvas foguk (38 fő), ők bizonyára kaptak máshol fogászati ellátást. Tehát a kezelést nem kérő csoportban maradt összesen 172 gyermek. Az így képzett két csoport D-, M-, F-, illetve DMFT-értékeit is öszszehasonlítottuk 5. és 8. osztályban. A 172 fős csoportot tovább vizsgálva, 106 gyermeknek a 4 év alatt legalább 1 tömés készült valahol máshol. A maradék 66 gyermek nem kapott sehol fogászati kezelést, eltekintve a sürgősségi jelleggel végzett extractióktól. Ennek a 66 fős csoportnak is megvizsgáltuk a D-, M- és F-értékeit 5. és 8. osztályban. Az adatok kiértékelése számítógépen SPSS 6.0 statisztikai programcsomaggal történt (szignifikánsnak tekintettük a különbségeket p<0,05-től). Eredmények Mindkét iskola tanulói ugyanazt a vezetékes vizet fogyasztják, és megkérdezés alapján táplálkozási szokásaik is gyakorlatilag azonosak. A használt fogkrémek megegyeznek. A szociális helyzet különbsége miatt a két iskola DMFT-indexe az első osztálytól folyamatos növekedést mutat (1. ábra). A különbség megfigyelhető a kezelt és a nem kezelt csoport között, az eltérés a hatodik osztályig nem jelentős, szignifikánssá hetedik és nyolcadik osztályban válik (p<0,01). Érdemes a DMFT-indexen belül az egyes alkotókat is megvizsgálni, mert ez pontosabb képet ad a szájban uralkodó helyzetről. A D-érték a kezelt csoportban alatta marad a kezelést nem kérő csoport átlagának (2. ábra). Érdekes az ötödik osztálytól tapasztalha-316
