Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-09-01 / 9. szám
III. táblázat Az implantológiai betegek csoportjai Lézer erythr. Penge HA roxithr. Penge HA Összesen HeNe 38 30 18 15 101 Dióda 28 26 15 13 82 Placebo 20 20 10 10 60 Összesen 86 76 43 38 243 Eredmények Az erythromycin- és a roxithromycin-csoportban előforduló posztoperatív jelenségek megoszlását a IV. táblázat foglalja össze. TV. táblázat Az implantológiai betegek esetében előfordult komplikációk száma és %-os aránya (No / %) Betegszám No/% erythr. 162/100 roxithr. 81/100 Összesen 243/100 Postop.oedema 21/13 7/9 28/11 Fájdalom 13/8 5/6 18/7 Gyulladás 10/6 4/5 14/6 Sebszétválás 5/3 2/2 7/3 Impl. elvesztése 4/2 2/2 6/2 Összes komplikáció 53/32 20/25 73/30 Kompi, beteg 30/18 13/16 43/17 A műtét utáni oedema 9 és 13%-ban fordult elő, a fájdalom 8 és 6%-ban jelentkezett. Gyulladás kialakulása 6 és 5% volt, sebszétválás és az implantátum elvesztése 3 és 2%-ban fordult elő. A vizsgált 243 beteg esetében 43 főnél (17%) összesen 73 esetben észleltünk valamilyen komplikációt, rendellenességet. Egy beteg esetében természetesen több komplikáció is előfordult, pl. akinél fájdalom jelentkezett a műtét utáni napon (ami fájdalomcsillapító gyógyszer szedését igényelte), azt általában oedema (kifejezett arcduzzanat), majd esetenként gyulladás is kísérte. A komplikációt mutató betegek aránya összesen 17% volt, a különbség minimális, az erythromycin-csoportban ezt 18%-nak a roxithromycin-csoportban 16%-nak találtuk. A mellékhatások elemzését csoportonként vizsgáltuk. Ennek eredményét az V. táblázatban összegeztük. 278
