Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-08-01 / 8. szám
A tejmolarisok korai extractiójának vizsgálata Rtg.-vizsgálatok A tejmolarisok korai eltávolításának megállapítására 9, 10, 11 éves korban legbiztosabb módszer a röntgendiagnózis. A röntgenfelvételen megállapítható a tejfoggyökér felszívódásának foka. Természetesen mindig az ellenoldalhoz viszonyítunk, ahol még megvannak a tejmolarisok. Ha csak egy tejmolaris korai extractiója történt meg az azonos oldalon a meglévő másik gyökérméretéből is a korai extractióra következtethetünk, hiszen az áttörésben a kettő között az időbeli eltérés fiziológiásán nem túl sok. A röntgendiagnosztizálásra legalkalmasabb az orthopantomographia vagy panorámafelvétel. Ha egy állcsontban mindkét oldalon hiányzanak a tejmolarisok, és a maradó kisórlők még nem törttek át, a korai tejfogextractio diagnózisa biztos (7. ábra). 7. ábra. 13 éves fiú OP-felvételén a jobb alsó tej ötös korai eltávolításának következménye látható. Bár már nincs a szájban tejfog, a korai extractio ténye az ellenoldalhoz viszonyítva jól látható. A röntgenfelvétel azért is rendkívül fontos, mert ezzel a patológiás fogváltási jelenségeket (gyulladás, gangraena, trauma következményeként felszívódási zavarok, csírahiány) is diagnosztizálhatjuk [6, 10]. Gipszmodell-analízis A korai tejmolaris-extractiónak diagnosztizált esetekben az alsó és a felső fogívről elasztikus lenyomatot véve gipszmodellt készítünk. Ezen megállapíthatjuk az Angle-osztályt és az első nagyőrlőfogak elóredólésének mértékét mm-ben [2] (8. ábra). Az Angle-osztály megállapítása a korai tejmolaris-extractio következményeit illetően lehet érdekes. Ezek a következmények legsúlyosabbak az Angle H/2 osztályban, ahol a mélyharapást (fedőharapás) és a disztálharapást az alsó tejőrlők korai elvesztése leginkább súlyosbítja a harapás süllyedése (a 6-os előredólése) miatt és az alsó fogív megrövidülése révén (a maradó kisórlők retenciója). 258
