Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
e) Vizsgáltuk azt is, hogy a fogorvos felkeresésének gyakorisága mérsékelte-e a különbségeket a különböző iskolai végzettségű és foglalkozási csoportok fogászati statusában. A külföldi kutatási eredménytől eltérően a hatást nem tekinthetjük jelentősnek. A fogorvoshoz járás gyakorisága nem mérsékelte olyan mértékben az oralis status tekintetében a társadalmi rétegek között meglévő egyenlőtlenségeket, ahogy ezt egy külföldi (skót) vizsgálat megállapította (Eddie, Davies, 1985). f) A páciensek családi statusa tekintetében nem találtunk jelentős különbségeket sem az oralis status, sem az oralis magatartás (napi fogmosás, fogorvos felkeresése) tekintetében. Külföldi és hazai kutatási eredmények egyaránt hangsúlyozzák a család (anya) kiemelkedő szerepét az oralis magatartás alakulásában. Úgy látjuk vizsgálatunk alapján, hogy ennek hatása inkább a gyermekkorban jelentkezik, illetve a testkultúra iránti igény felkeltésében. Hazánkban a család bomlás magas mutatói azt eredményezik, hogy a „jelenlegi” családi állapot alapján nem lehet eléggé differenciáltan elemezni a korábbi legális és/vagy informális családi együttélési formák hatását. Ezt csak további családtörténeti szempontokat is bekapcsoló (élettörténeti) vizsgálattal lehetne tisztázni. g) A testkultúra iránti igény hatását az oralis magatartásra és a fogászati statusra először kíséreltük meg vizsgálni. Megállapítottuk, hogy azon személyek magatartásának és fogazata állapotának mutatói kedvezőbbek, akik ösztönzést kaptak szüleiktől a testkultúra pozitív fejlesztésére. Ugyanakkor az anya szerepét nem találtuk erősebbnek az apa befolyásoló hatásánál, eltérően egyes külföldi kutatási eredményektől. Összefoglalva, kutatásunk igazolta az oralis status társadalmi rétegmeghatározottságára vonatkozó külföldi szociális epidemiológiai kutatási eredményeket. Kiderült, hogy az iskolai végzettség alapján nagyobb különbségek jelentkeznek a rétegek között, mint a foglalkozás alapján. Ezt az egészségi állapotra vonatkozó 1986-os KSH-felmérés is így találta. (Az egészségi állapot társadalmi összefüggései, 1990). Kutatásunk szerint a szociális tényezők erősebb hatást gyakorolnak a szájhigiénés magatartásra, mint a fogászati statusra. Valószínűnek látszik, hogy a szociális tényezők a száj higiéné közvetítésével gyakorolnak hatást a fogazat állapotára. IRODALOM: 1. Baross É., Molnár L.: Cariesintenzitás és szájhigiéné budapesti felnőtt pácienseknél. (Fogászati-szociológiai felmérés fogorvosi vonatkozásai) Fogorv. Szle. 87, 1994. — 2. Eddie, S., Davies, A.: The effect of social class on attendance frequency and dental treatment received in the General Dental Service in Scotland. Brit. Dent. J. 159, 370. 1985. — 3. Molnár L.: Az oralis egészségmagatartás vizsgálatának szociológiai lehetőségei. Lege Artis Medicinae. 3 (11), 1098. 1993. — 4. Petersen, P. E.: Social inequalities in dental health. Community Dent. Oral Epidemiol. 18, 153, 1990. - 5. Az egészségi állapot társadalmi összefüggései. (Az 1986. évi lakossági felvétel eredményei.) KSH Budapest, 1990. 27
