Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-07-01 / 7. szám

esztétikus fogászat egyik leggyorsabban fejlődő és leglátványosabb területe a fogfehérí­tés, mely az utóbbi időben mind a páciensek, mind a fogorvosok érdeklődésének előte­rébe került. A fejlődés nemcsak változatos eljárások kifejlesztésében nyilvánult meg, hanem a kezdetben inkább kozmetikai szemléletű alkalmazások tágabb, orvosi szemlé­letet tükröző keretekbe történő bevonásában is, pontosabban a fogfehérítésnek a keze­lési tervben betöltendő szerepe gondos és részletekbe is menő kidolgozásában. Ezen legfrissebb tudományos vizsgálatok alapján nyert eredményeknek, elveknek és eljárásoknak a bemutatására, ismertetésére, valamint rendszerezésére vállalko­zott a sokak számára már valószínűleg nem ismeretlen Goldstein és Garber szerző­páros. Goldstein, akit az 1976-ban megjelent Esztétika a fogászatban (Esthetics in Dentistry) című könyve és az azóta megjelent számos úttörő jelentőségű közleménye és könyve alapján az esztétikus fogászat veteránjának is nevezhetünk, valamint a nem kevésbé ismert Gräber A fogfehérítés teljes rendszere (Complete Dental Bleaching) című most megjelent munkájában az elméleti és gyakorlati alapok ismer­tetésén és értékelésén kívül azokat az alapvető irányelveket is részletesen tárgyalja, melyek segítségével a fogfehérítés a gyakorló fogorvos számára is könnyen elhelyez­hető a fogászati-, sőt még a tágabb szakterületekkel közös kezelési tervekben is. A Quintessenz által a megszokott színvonalon kiadott, 166 oldalon rendkívül gaz­dag színes képanyaggal illusztrált könyv hét fejezetre tagolódik. Részletesen ismer­teti a fogfehérítés történetét és fejlődését, helyét és szerepét annak összefüggéseiben, valamint a fogak elszíneződésének okait. Howard Prysh mint társszerző a fogfehérí­tés kémiai hátterét és hatásmechanizmusát ismerteti. A diagnózis és a kezelési terv felállításának alapvető szempontjainak és irányelveinek részletes taglalása után a vitális fogak rendelőben történő ún. in office fehérítési technikáit veszi górcső alá. A páciens által otthon végzett, leginkább az éjszakai alvási időszak alatt történő fogfe­hérítő technikákat Harald О. Heymann és Van В. Haywood társszerzők ismertetik. A gyökérkezelt fogak fehérítésével külön fejezetben foglalkozik David R. Steiner és John D. West. A könyv végén a szerzők különböző esztétikus fogászati restaurációs lehetőségek és a fogfehérítés kapcsolatát összefüggéseit, valamint paradontológiai, orthodontiai, endodontiai és plasztikai sebészeti vonatkozásait elemzik. A könyv egyetlen negatívumaként az egyébként is meggyőző eredmények fotótech­nikai trükkökkel történő feltupírozása róható fel. Összességében az olvasó egy rendkívül igényes, átfogó és részletes, up to date szakkönyvhöz juthat, melyből mind az elméleti oldalról közelítő, mind a gyakorló fogorvos rendkívül sok új ismeretet szerezhet, ha nem sajnál mindezek ellentételezé­séért 148 német márkát befektetni. Dr. Kádár László-ifj. Dr. Esztári Imre Scheutzel, P.: Wilhelm-Conrad Röntgen. Unsichtbares Wird sichtbar. (A láthatatlan látható lesz). Quintessenz, Berlin, 1. kiadás, 1995. 424 oldal, 254 fekete-fehér ábra, 4 időtáblázat. A Quintessenz Kiadó „Az emberiség segítői” címmel sorozatot indít, melynek első kötete a röntgensugárzás felfedezésének 100. évfordulóján jelent meg, egy könyvből és egy videofilmből áll. A könyv írója a Münsteri Fogászati Klinika 34 éves PhD. fogorvos docense nem újabb életrajzot írt, inkább a röntgensugárzás felhasználásáról ad összefoglalót, különös tekintettel annak fogászati radiológiai vonatkozásaira. 3 fejezetre tagolódik a könyv. Az 1. fejezet W. C. Röntgen az ember címmel kora­beli szép metszetekkel, néhány családi fényképpel és gondosan válogatott okmány és levélrészletekkel illusztrálva elmondja, hogy milyen iskolákban, egyetemeken tanult, illetve tanított Röntgen, aki ízig-vérig kísérleti fizikus volt, és ez a munka jelentette számára a legnagyobb örömet. Szerencsére fennmaradt baráti levelezésének egy része, így emberi arca, jellemének sok nemes vonása nem marad teljesen rejtve. A 2. fejezet címe (Egy újfajta sugárzás) Röntgen eredeti dolgozatára utal. Kitűnő összefoglalásban ismerteti a felfedezést. Mennyien kísérleteztek a légritkított csöve­234

Next

/
Oldalképek
Tartalom