Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-06-01 / 6. szám
őrizhető. Ezért a fogorvosi gyakorlatban, még a helyreállító beavatkozások során is, a preventív tevékenységek mind nagyobb szerephez jutnak. A preventív fogászathoz tartozó számos aktivitás, így a fogazati- és állcsontanomáliák, a rágószerv funkcionális zavarai, a szájnyálkahártya elváltozások megelőzését célzó törekvések mellett igen jelentős súlya van a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzésének. A könyv 11 fejezetre oszlik. Az első, rövid fejezet az oralis prevenció jelentőségét, második a caries (beleértve a gyökércariest is) és gingivitis epidemiológiáját tárgyalja a rendelkezésre álló legújabb adatok alapján. Az ezt követő három fejezet a caries és gingivitis klinikai megjelenési formáit, a zománcerosiókat és ékalakú defektusokat ismerteti. A 6.-9., igen terjedelmes fejezetek rendszerezve sorolják fel a táplálkozás, a szájhigiéne, a fluoridprevenció és a barázdazárás legújabb és legsikeresebb lehetőségeit, mindkét fogászati betegség megelőzésében. Az egyes fejezeteken belül rövid történeti visszatekintés, értékelések, ellenvélemények ismertetése, a megfelelő szakmai magyarázattal egészítik ki az aktuális preventív módszer alátámasztását. A szerző objektív módon ismerteti és értékeli a preventív klinikai kísérleteket, megemlítve a közép-európai kutatásokat (így a magyarországi sófluor-, tejfluor-, xilit vizsgálatokat) is. A két utolsó (10.—11.) fejezet közül az egyik az oralis prevenció gyakorlatban történő kivitelezésével foglalkozik, a kollektív, csoportos és egyéni megelőzés formáival. Külön ismerteti a terhesek, kisgyermekek, időskorúak és mozgáskorlátozottak esetében ajánlott preventív módszereket. Az utolsó fejezet a prevenció jövőbeni perspektivikus lehetőségeibe ad bepillantást, a jelenleg folyó kutatások iránymutatása alapján. A könyv végén fejezetek szerint megadott részletes irodalomjegyzék lehetőséget ad az egyes részletek utánolvasására. A könyv’ — szerzője szerint — elsősorban fogorvostan-hallgatók számára íródott, de ajánlható minden gyakorló fogorvosnak is. Célkitűzései, módszerei reálisak, a mindennapi élet, és Európa németül beszélő-értő nyelvterületein élő fogorvosok számára megvalósíthatóak. Dr. Bánóczy Jolán Dr. Werner Birglechner und Dirk Duddeck: Curriculum — Studienführer Zahnmedizin (Fogorvosi tanulmányi kalauz) Quintessenz, Berlin 1996, 378 oldal. Ara: 58 DM. A Fogorvosi Tanulmányi Kalauz c. kiadványnak minden a fogorvosi tanulmányok iránt érdeklődő fiatalnak, illetve fogorvostanhallgatónak a polcán ott a helye, mivel a képzéssel kapcsolatos valamennyi lényeges témakörről részletes tájékoztatást nyújt. A két szerző saját tapasztalataira támaszkodva sok értékes ötletet és tanácsot kínál, amelyek hozzásegíthetnek a fogorvosi tanulmányok sikeres elvégzéséhez. A fogorvosi hivatás gyakorlásához szükséges kritériumok pontos leírása után segítséget adnak — a lehetőségek és a körülmények mindenre kiterjedő részletes ismertetésével - a kézési hely kiválasztásához is. A németországi diákélet sajátosságait egy-egy külön fejezetben mutatják be a szerzők, s tanácsot adnak arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehet hatékonnyá és stressztől mentessé tenni a diákéveket. „A fogászati tanulmányok” c. fejezet lényegét a fogorvosi tanterv általános valamint az egyes szakok részletes leírása alkotja. Mindemellett megadják az összes vizsga anyagát, valamint ötletekkel szolgálnak a vizsgára való felkészüléshez, továbbá a majdani disszertációk témájának kiválasztásához. Bőséges információt adnak a szakmai gyakorlattal kapcsolatos lehetőségekről, s tájékoztatást nyújtanak a jövőben várható oktatási reformra vonatkozóan is. A kötet egyik fontos fejezete bemutatja - ötven fényképpel illusztrálva - mindazokat a képzési helyeket, ahol a német diákok a fogorvoslást tanulhatják. Sajnálatos, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egyetemet és környezetét egy múlt századi 203