Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-06-01 / 6. szám

1.2 A tejfogak sérülési formái közül a tejfogak részleges vagy teljes kimozdulása minden esetben előfordult, de a teljes luxatio 3 és félszer gyakoribb, mint a részleges. 1.3 A tejfogak kezelésében - több mint 80%-ban - sínezésre volt szükség. 1.4 A baleset okaként vagy a játék, vagy az egyszerű elesés szerepelt. 2. A maradó fogak sérüléseivel kapcsolatos eredmények 2.1 A baleseti fogsérülést szenvedett gyerekek száma 190 volt, a fi­­úk-lányok aránya 1,16:1,0. A sérült maradó fogak száma 284 volt. 2.2 A 190 gyerek közül 111 főnek (58,42%) egy, 70 főnek (36,84%) két, 3 főnek (1,58%) három, 6 főnek (3,15%) négy foga sérült. 2.3 A sérülések fogtípusok szerinti megoszlását mutatja az I. táb­lázat. A gyakoriság sorrendjét kiemelkedően a felső középső metsző vezeti (84,86%). A maradó fogak sérüléseinek előfordulása fogtípusok szerint I. táblázat Fogtípus Előfordulása száma aránya Felső középső metsző 241 84.86 Felső oldalsó metsző 23 8.09 Alsó középső metsző 13 4.57 Alsó oldalsó metsző 7 2,46 Összesen 284 100,0 2.4 A sérült gyerekek kor szerinti megoszlása látható az 1. ábrán. Az ábra szerint a sérülések előfordulása 8-11 év között a leggyako­ribb, ezen belül is a 10 év körül a legnagyobb az előfordulási arány. Kor /év/ 7 8 9 10 11 12 13 14 Sérültek száma 11 36 41 45 29 16 7 5 1. ábra. A sérült gyermekek kor szerinti megoszlása 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom